Finta Gábor (szerk.): A Nyugat párbeszédei. A magyar irodalmi modernizáció kérdései (Budapest, 2011)

A modernizáció kérdései és a Nyugat párbeszédei

A Szép Szó és a Nyugat I 193 még a konzervatív sajtó is visszhangozta.39 A hangot közvetlenül a költő halála és temetése után Zsolt Béla adta meg: A Baumgarten [Alapítvány József Attila halála után privát hagyatéki ügy lett. amelyet majd csak az utókor fog perbe fogni a halott József Attila nevében. Akármilyen nagyszerű költők osztozkodnak is ezek után a pénzen, az utókor számon fogja kérni, hogy az Ady utáni korszak legkíilönb költőjének és reménységének éhen és őrülten, harminchárom éves korában meg kellett halnia.40 1938 elején Ignotus Pál, a halott költő szerkesztőtársa közvetlenül csatlakozott Zsolt vélemé­nyéhez: „Ez az intézmény alaposan eljátszotta hitelét - írta Irodalmi ingyentej, Winterhilfe lett a Baumgarten-díjból”.41 Ezzel az öngyilkos költő díjazásának ügye a két folyóirat közötti viszály részévé vált. Nem részletezzük az ennek nyomán megindult támadássorozat eseményeit,42 csak egy­két mozzanatot idézünk az 1938-as év eleji sajtó eme kedvenc témáját megszólaltató cikkek­ből. A Faragó László Pál által ebben a tárgyban Basch Lóránttal készített interjú érdekességét az adja, hogy egy, az ügyvédtől idézett mondat a költő Nyugat-beli kedvezőtlen értékelését is leleplezni látszott. A riporter kérdésére: „Mi az oka annak, hogy József Attila tíz év óta nem kaphatott Baumgarten-díjat?” A cikk szerint Basch azt válaszolta: „József Attila most érett volna meg véglegesen arra, hogy a Baumgarten-díjat megkaphassa”.43 A mondat alighanem nagy felzúdulást válthatott ki. mert a kurátor a lap egy későbbi számában, mint önkényesen a szájába adott kijelentést visszavonta azt: „a cikkben foglaltak a mondottakat nem híven tartalmazzák, és ezért a cikk félreértésekre adhat okot. Azt ugyanis sem a cikkíró úrnak, sem másnak nem mondottam, hogy József Attila csak most érett volna meg a Baumgarten­­díjra.”44 Faludy György versében kifejezetten Babitsot vette célba: „s nem volt keményebb a tehervonat / vaskereke Babits Mihály szívénél”.45 Természetesen nem ő volt az egyetlen, aki az elkésett díj ügyét Babits-József Attila-konfliktusként kezelte. Babits kevés számú, s ezúttal is rövid nyilatkozatában ellenben a költőt az alapítvány saját halottjaként említette: „Legújabb halottunk pedig József Attila" Jb A Szép Szó a „második nemzedék” Nyugat által favorizált költőjének, tehát József Attila legfőbb riválisának Illyés Gyulát tekintette, akiről közismert volt közelsége, személyes jó viszonya Babitscsal. Ezért a két orgánum kontroverziájából Illyés sem maradhatott ki. A köl­yi Pasquino [Mihály László], A költő és a Baumgarten-dij, Napkelet, 1938. január, 42-43. 4(1 Zsolt Béla, A költő halála. Újság, 1937. december 8., 1. 41 Ignotus Pál, A Buumgarten-díj és az irodalomtörténet, Magyar Hírlap, 1938. január 1., 19. 42 Eldöntötték, hog)' kik kapják a jövőévi Baumgarten-dijakat, Magyarország, 1937. december 25., 23; A nagv díj, Esti Kurír, 1937, december 29., 5; József Attila és a Baumgarten-dij 3000 pengője. Új Magyarország, 1938. január 3., 2; szky [Andreánszky István], Akik megkésve felfedezik József Attilát, Magyar Újság, 1938. január 12., 4; Ki ismeri a Baumgarten-dij nyerteseit?, Heti Hírek, 1938. január 18., 7; Az új Baumgarten-dijas Írók, Az Est, 1938. ja­nuár 19., 11; G. L. [Gosztonyi Lajos], Önmagukról beszélnek a Baumgarten-dijasok, Magyar Hírlap, 1938. január 19., 4; Néhány szó az idei Baumgarten-dijakról, Társadalmunk, 1938. január 21., 8; Nagy tolongás, A Hír, 1938. feb­ruár 10., 6. 43 Faragó László Pál. Felelős-e a Baumgarten kuratórium József Attila haláláért?: Basch Lóránt dr. a Baum­­garten alapítvány egyik vezetője Jelel az irodalmi vádakra. Magyar Világ, 1938. január 12., 3. 44 [Név nélkül], „ Ki a felelős József Attila haláláért", Magyar Világ, 1938. január 26., 6. 43 Faludy György, József Attila emlékére, Korunk, 1938. január, 1-2. 46 A tízéves Baumgarten [Ajlapítvánv munkájáról és eredményeiről beszél betegágyán Babits Mihály, Az Est, 1938. január 18., 11.

Next