Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc"pere" (Budapest, 2006)
Egy eszmélet története: Szabó Lőrinc 1945-ös Naplója
Korábban inkább poétikailag vált értékelhetővé, mint méltó előhangja a Tücsökzenének és A huszonhatodik évnek, amelyek nem jöhettek volna létre e nélkül a poétikai és életrajzi eszmélkedés nélkül. Ennek az értékelésnek is megvolt a maga sajátos poétikát tisztázó szerepe a hetvenes években. De 1990-től kezdődően a teljes szöveg megtalálta a maga ideológiai értékelhetőségét is, mint a huszadik századi szélsőségek közötti tájékozódás példázatos dokumentuma. * * * Utazott, előadott Németországban.44 Az első előadását Neue Ungarische Dichtung - Geist und Stil címmel 1939. június 9-én a berlini Collegium Hungaricumban tartotta. A PIM-beli letéti hagyatékban található, 1939. április 27-i keltezésű Farkas Gyula-levélben a Collegium Hungaricum igazgatója jelzi: „Megbeszélésünk értelmében közlöm Veled, hogy a birodalmi kultuszállamtitkár úr előadásod idejéül június 9-ét jelölte ki. Nagyon kérlek, légy szíves, postafordultával közölni, hogy ez az időpont alkalmas-e Számodra.” Az előadásban kortársai közül Erdélyit, József Attilát és Illyést kiemelve mutatja be.45 A hallgatóság soraiban ott volt a korában neves filozófus Eduard Spranger,46 ezzel hazatérve is eldicsekszik Magyar Bálintnak adott interjújában is.47 Előadásáról a Pesti Napló számol be:48 A berlini egyetem magyar intézete tagjainak köre pénteken este a berlini Collegium Hungaricum termeiben műsorral egybekötött fogadást rendezett. A fogadáson megjelent a német művészeti, irodalmi és társadalmi élet sok kiválósága, a kultuszminisztérium vezető tisztviselői és sokan mások a német társaság előkelőségei közül. Magyar részről jelen volt Kuhl Lajos követségi tanácsos, ügyvivő vezetésével a magyar követség valamennyi tagja és igen sokan a berlini magyar kolónia köréből. Zschintzsch kultuszminiszteri államtitkár, a magyar intézet tagjai körének elnöke közvetlen szavakkal üdvözölte a meghívott vendégeket és bemutatta nekik a műsor szereplőit: Szabó Lőrinc írót és Kiss Pál zongoraművészt. Ezután Szabó Lőrinc, az ifjú magyar költőnemzedék jeles tagja tartotta meg előadását a legújabb magyar költészetről német nyelven. Előadásának címe: „A stílus és a szellem fejlődésének fő irányai az újabb magyar lírában”. Szabó Lőrinc előadásában rövid visszapillantást vetett az elődökre, a háborúelőtti magyar líra fő képviselőire. A Nyugat modem költői „kultúrvonalát” - mondotta - Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád képviselték, a nemzeti-nemzetközi-szocialista „forradalmi” vonalat Ady Endre. Mindkét irány eleven ne44 Németországi előadásainak történetét a Szabó Lőrinc Füzetek 8. (Tóth Mariann által sajtó alá rendezett) kötete és egy előkészületben álló későbbi kötete dolgozza fel. 45 Az előadás megjelent az Ungarn 1941. májusi számában (261-273.); magyar szövegét közli: Szabó Lőrinc: Magyar sors és fehér szarvas. A stílus és szellem főirányai az újabb magyar költészetben címmel, i. k. 88—102. Ezek a közlések tévesen június 4-ét jelölik meg, de a Pesti Napló 1939. jún. 10-i száma a 10. oldalon az előző napi előadásról számol be: Szabó Lőrinc előadása Berlinben a magyar líráról. 46 Eduard Spranger (1882-1963) német filozófus, pedagógus, munkásságára a legnagyobb hatást az életfilozófia és a neokantiánus értékelmélet gyakorolta; egyetemi tanár, akadémikus, a háború után is Berlinben, majd Tübingenben tanít nyugdíjaztatásáig. 47 Magyar Bálint: Beszélgetés Szabó Lőrinccel berlini előadásáról, irodalmi terveiről - és Egyiptomról. Színházi Magazin. 1939. június 23. 48 Pesti Napló, 1939. június 10. szombat, 10. oldal: Szabó Lőrinc előadása Berlinben a magyar líráról (Berlin, MTI, június 9.). Lásd még a Sikerek színe és fonákja című fejezet 9. számú jegyzetét. 263