Kovách Imre et al. (szerk.): Vidék- és falukép a változó időben (Budapest, 2007)

9. Csurgó Bernadett: Parlamenti viták a rendszerváltás után

Csurgó Bernadett Parlamenti viták a rendszerváltás után tottak át, vagy horgászvendégeknek szállást biz­tosítottak, kirándulóhelyeket frissítettek fel, vagy túrákat szerveztek a környéken. Volt, ahol a biogazdálkodás elterjesztésének szán­déka volt a primer kezdeményezés. Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném kérni, hogy tessék ezen kezdeményezések hihetetlen társa­dalmi erejére figyelemmel lenni, támogatni és a pályázataikat díjazni - nemcsak azért, mert megérdemlik, hanem azért is, hogy a jó példa másokat is serkentsen. Danis György (SZDSZ) 1997- március 3. 9.54. A Független Kisgazdapárt hétéves parlamenti működése során következetesen küzdött a pa­rasztság földhöz jutásáért. Az elózó kormány­zattal való szakításnak is az egyik legfőbb oka volt, hogy nem merték következetesen felvállal­ni a vidék ügyét. Kisgazda nyomásra földhöz ju­tott ismét a paraszt, de a paktumot kötő kabinet magára hagyta a parasztságot. Hitellel, adóked­vezményekkel, állami támogatásokkal nem tá­mogatta meg az új gazdákat. Sándorffy Ottó (FKgP) 1997- március 24. 9 9. 55. Egy dolgot szeretnék ehhez hozzátenni. Annak, hogy az értelmiség megmaradhasson vi­déken, egyetlenegy előfeltétele van - és ezt min­den fejlett európai ország tapasztalata mutat­ja az, hogy a vidék a szó negatív értelmében megszűnjön vidék lenni, és csak a szó pozitív értelmében maradjon vidék. Annak pedig, hogy a vidék a szó negatív értelmében megszűnjön vidék lenni, elsősorban infrastrukturális feltéte­lei vannak, az országon belüli mobilitási feltéte­lei vannak. Bauer Tamás (SZDSZ) 7 997- június 17. 9. 56. De feltette a kérdést az imént, hogy miért fél a magyar paraszt az idegentől. Azért fél, mert ezt a hamisságot érzi. Nem tudja még, de érzi. Érzi, ugyanis a kérdésben az szerepel, hogy bel­földi gazdálkodó szervezet megkülönböztetés nélkül szerezhessen-e földet. Ennek a megérté­séhez egy pici szótárra van szükség. Mit jelent a belföldi gazdálkodó szervezeti Semmi mást nem jelent, azt jelenti, hogy magyar cégbírósá­gon jegyezték be, függetlenül attól, hogy ki a tu­lajdonos. Sőt létezik egyszemélyes kft., létezik egyszemélyes részvénytársaság. Bármilyen kül­földi bejön Magyarországra, alapít egy céget, az jogilag magyar cég. Ettől kezdődően teljesen jo­gos a magyar paraszt érzelme, hogy itt őt be akarják csapni. Csak tisztább lenne megmonda­ni neki, hogy aki arra szavaz, hogy a magyar - azaz belföldi jogi személyiségű - vállalkozás föld­tulajdonszerzési jogot kap, az azt jelenti, hogy bárki bejön Magyarországra, céget alapít vagy céget vesz - és itt jön az önök garanciájának a ha­missága -, az magyar vállalkozásnak minősül, és földtulajdonhoz jut. Bogárdi Zoltán (MDF) 7 997- szeptember 16. 1998-2002 9.57. Tisztelt Ház! Minden reményünk megvan arra, hogy olyan kormánya lesz az országnak, amely komolyan veszi a vidék és ezen belül a mezőgaz­daság problémáit, azokat nemcsak kezelni akar­ja, hanem mindent megtesz a gondok megoldása érdekében. Mindig azzal az európai felfogással értettem egyet, amely szerint a mezőgazdaság nemcsak versenyképesség, gazdaságosság, terme­lés, piac, befektetés és egyéb közgazdasági kate­góriák és fogalmak terepe, hanem azoknál sok­kal több. Különleges, sokfunkciós ágazat, amely­224

Next