Kovách Imre et al. (szerk.): Vidék- és falukép a változó időben (Budapest, 2007)

12. Hack József – Kiss László: A médiák faluképe

Hack József - Kiss László A MÉDIÁK FALUKÉPE a tanyáját, és urasan megél belőle anélkül, hogy egy fillér adót fizetne - mondja erre egy kunpusz­tai asszony, kerékpárjának támaszkodva; a kor­mányra akasztva tejeskanna billeg. - Mert azt állítják: „csak a barátainkat látjuk vendégül”. Csakhogy mi kint a pusztán tanúi vagyunk, hogy minden hétvégén más barátok jönnek, s mindig egy buszravaló, egyszer svájci, egyszer holland rendszámmal. Arra nem gondol senki, hogy amit egyszer eladtunk, az már nem a miénk. Az egész világot meg lehet venni hatezer négyzetméte­renként! Előfordul, hogy a rozzant tanyákat Kecskemét­ről jött munkanélküliek vásárolják meg, „hátha abból majd meg tudnak élni”. De ez általában nem sikerül.- Ha itt valaki mezőgazdaságból akar élni, az nagy szakértelemmel fogjon hozzá, és nagy mennyiségekben gondolkozzon - mondja Czakó István. - Én is megnevelem az éves baromfiszük­ségletet - teszi hozzá -, persze így többe kerül, mintha a boltban venném, és még dolgozom is vele, de legalább tudom, mit eszem. Sanyi, a mezőőr gyerekkora óta járja a kerek­egyházi határt, minden fűszálat ismer. Integet a szembejövő autóknak, még egy kamionnak is. Tóth Szivák Sándornak hívják; nagydarab, jószí­vű ember. A betonról hamar homokútra jutunk. Úgy jár a buckákon le-föl a Niva, mint a hullám­vasúton. A tanyavilágban a mezőőr intézi a kint rekedt kisöregek ügyes-bajos dolgait, odafigyel a rendre, eligazítja a feleket a mezsgyevitákban. Tanyaromok mellett haladunk, elhagyjuk az egykori tómedret is; Sanyi még úszkált benne gyerekkorában. Három tó volt Kunpusztán, a Szappanszék, a Szí­vós és a Kondor, de mára kiszáradtak. A talajvíz több métert süllyedt. A hatvanas években csa­polták le a vizeket az orosz szisztéma szerint; nagy pénzekért alakították ki a csatornákat, „nyerjünk szűzföldeket” jelszóval. Azt hitték, több termés lesz, s azóta sokkal kevesebb. Rá­adásul - s ez az egész homokhátságon jellemző- sokan locsolnak engedély nélkül, illetve csak igen kevesen locsolnak engedéllyel. A vízhiány a tanyák legnagyobb gondja. A természet pedig mohón várja a visszarendeződést. Három éve, mikor sok csapadék volt, és a Kondor-tóba visz­­szagyűlt a víz, a madárvilág azonnal visszaköl­tözött, a kétéltűek is. Aztán ismét eltűntek a ki­száradással. A tanyák a természetet is megőrizték eredeti ál­lapotában; vannak még ősgyepek, ősborókások a környéken. Kerekegyháza részt vesz egy, az IUCN nemzetközi természetvédelmi szövetség felmérésein alapuló ökogazdálkodási program­ban. Szabó Tibor kerekegyházi ökológiai szak­ember szerint a biogazdálkodás tulajdonképpen nem más, mint a régi tanyasi gazdálkodás. Ke­rekegyháza környékén több tanyásgazda él bio­termékek előállításából, vagy legalábbis kiegészí­tő jövedelemként foglalkozik ezzel. A tanyasi gazdálkodás fokozott „szakmai” felkészültséget jelent, s kisebb mennyiségű, ám sokkal jobb mi­nőségű termést. Az ökotermesztés tiszta élelmi­szerek előállítását jelenti. A tanyán a biológiai körforgás periódusai egy egységben megtalálha­tók - „a gazda szeme hizlalja a jószágot” -, s aki a tanyán él, csak az tudja ellenőrizni, megfele­lően vezérelni a folyamatokat.-Aki naponta látja saját kultúrnövényeit, az jó eséllyel tud célzott, megelőző növényvédelmet alkalmazni, ami a biogazdálkodás alapja - mond­ja Szabó Tibor. Kinyílik az árnyas út, egy szekér s egy fényes Au­di közé áll a mezőőr Nivája; megérkeztünk az egyik nagy idegenforgalmi köpontba, a Vargha­­tanyára. Az egykori uradalmi épületet felújítot­ták, sok új parasztházat is emeltek. Minden na­gyon „virtigli”; éppen tart a stadion nagyságú karámban a lovasbemutató. A csikósok külön­féle „kunsztokat” mutogatnak (például: a csikós egyik lábával az egyik, másikkal a másik lovon áll, de további négynek a kantárját tartja kézben, s úgy hajtja őket körbe a pályán), s a közönség mindezt zsúpfedeles tribünben izgulhatja végig. A tanya német ajkú külföldieknek szóló pros­pektusa „Gesamtkunstwerk”-ként reklámozza a műsorkínálatot. Van a Vargha-tanyán puli, rac­ka, szürkemarha, lakkozott paprikafüzér, lazú­­rozott, muskátlival teleültett szénásszekér. A fa kocsikerék, ami néhány tanyával arrébb egy min­dennapi használati eszköz alkatrésze, itt falidísz. Az üzletvezető - vállas, agilis fiatalember - ve­295

Next