Lajtai L. László: „Magyar nemzet vagyok”. Az első magyar nyelvű és hazai tárgyú történelemtankönyvek nemzetdiskurzusa - Eszmetörténeti könyvtár 18. (Budapest, 2013)
III. Nemzet és szövegközöttiség. A tankönyvek transztextuális nemzetdiskurzusa
Lehelt,3118 valamint Szent István megkoronázását308 309 ábrázoló képillusztráció. Mindkétnyelvű kiadásokban látható viszont 1850-től kezdve I. Ferenc József lovas portréja 124. kép) és a 907. évi „pozsonyi népcsata"310 ábrázolása 123. kép). Ez utóbbiak közül szintén Lányi képeskönyvéből (illetve - rajta keresztül - a Geiger-Wenzel-féle albumból) veszi át Bedeő a pozsonyi ütközetet, Lehelt és Szent Istvánt ábrázoló képeket.311 Vannak olyan képillusztrációk is, amelyek kizárólag a magyar, illetve kizárólag a német nyelvű kiadások anyagában szerepelnek. Gróf Nádasdy Ferenc 1757-es „burkusokon vett győzedelme" csak a magyar kiadások belső borítóján szerepel egész oldalas metszetként (de csak az 1843-as színezett és - új verzióban - az 1850. évi kiadásban). Teljesen egyedi illusztrációkat tartalmaz a két utolsó német és a legutolsó magyar kiadás. Az 1848-as német nyelvű kiadás első borítóján a Hunyadi László sérthetetlenségére ünnepélyesen megesküdő V. László,312 a hátulsón az 1456-os nándorfehérvári csatában a törökökkel összecsapó maga felemelte azt, megkegyelmezett neki, s hogy lyánkáit kellőleg nevelhesse, s férjhez adhassa, dúsan megajádékozván haza utasította. - Valóban országokat hódító vezérhez illő tény!" IBedeő Pál], 1843. 9. 308 „Írják sokan, hogy Lehel, már a szégyenpadon állván, Conrádot [ti. „Otto császár testvére"] kürtjével agyon csapta volna, mások ezt nyíl által elesve említik." Uo. 23. да „Megkapván István Romából a koronát, a hit, és szeretetben egyesült ország Rendei jelenlétében augustus 15-kén éppen 1000-ik esztend. fényesen megkoronáztatott, s illyképp a Magyaroknak első királya lön." Uo. 28. 5.0 „Árpád az országszerző miután nemzetét az uj földön elhelyezé, nem nyugodott soká, hanem harczvágyas seregeit gyakorta a szomszéd németek és csehek tartományaira vezette, honnan ők pénzt, ruhát, élelmet, szép ékszereket, marhát, lovat, meg emberrabot öszvezsákmányolván örömriadással szoktak hazatérni. A német és morva fejedelmek annyi kár szemléltére szerettek volna végére a dolognak [sic!] s e végett egy tenger sereget hajtottak öszve, mellyel a honterő [sic!] magyar csapatokat tönkre tegyék. És öszve is kaptak velők Pozsony közelében a Duna partokon. Három álló napig állott a véres csata és szűnni csak nem tudott, a németek, a vad s rabló magyarokat kiirtani törekedvén, ezek pedig kézzel lábbal ellenszegülvén az irtózatos nemzeti enyészetnek: végre győzött Árpád s a megvert ellenség oda futamodott, hová csak futamodhatott. A csata helyén halt meg Luitpold bajor herczek [sic!], sok püspök és más urak. Ez történt Krisztus Urunk születése után 907. évben." Bedeő Pál, 1850. 25. 3.1 Lányi Károly, 1846.17, 22, 29. 312 „A király megdöbbenve Temesvárra sietett, hol, László és anyja Erzsébet a dolgot megfejtvén, esküvel Ígérte, hogy Ulrik halálát meg nem bosszulandja." IBedeő Pál], 1843. 87. 373