Pála Károly (szerk.): Tankönyvháború. Viták a gimnáziumi irodalomoktatás reformjáról a hetvenes-nyolcvanas években - Iráyított irodalom (Budapest, 1991)
Előjáték. Viták a tantervről
- Apollinaire-t és Majakovszkijt leszámítva teljesen hiányzik az avantgarde; legalább néhány szemelvényt kellene közölni Poundtól, Cendrars-tól, Bretontól, Benntől, Hlebnyikovtól, Mandelstamtól;- a kiegészítő anyagba fel kellene venni néhány drámát is (pl. Shaw: Pygmalion, Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt, IV Henrik, Bulgakov: Puskin utolsó napjai)',- talán a kiegészítő anyagba fel lehetne venni Proust Swann)át, bár ezen lehet vitatkozni. 8 / Radnóti Miklóstól túl sok mű szerepel a törzsanyagban: megközelítően annyi, mint Vörösmartytól; nem beszélve arról, hogy a kortársak közül - József Attilát leszámítva - egyetlen költő sem található a kötelező irodalomban (Szabó Lőrinc versei a kiegészítő anyagba kerültek, Illyésnek a 30-as években írt nagy versei oda sem...), de az idősebb generációkból is Babits hasonló számú verssel szerepel, Kosztolányi jóval kevesebbel! Ezt az aránytalanságot meg kellene végre szüntetni. 9 / Vitathatónak tartom, hogy a két világháború közötti népies mozgalom alkotásaiból mindössze egy (Illyés: Puszták népe) került a törzsanyagba és további kettő (Tamási: Abel a rengetegben, Németh: Galilei) a kiegészítőbe. 10 / Felül kellene vizsgálni a József Attila-válogatást: olyan nagyságrendű vers, mint az Eszmélet, csak a kiegészítő anyagba került... 11 / A két világháború közötti szocialista emigráció irodalmából senki nem szerepel még a kiegészítő anyagban sem; érdemes lenne talán egy-egy részletet Lengyel József Visegrádi utcájából és Sinkó Ervin Optimistákéból szerepeltetni (de lehet más is). 12 / A második világháborút követő korszak világirodalmából a tanterv összesen kilenc szerző tizenegy művét adja meg, e listát feltétlenül bővíteni kell (illetve - egy esetben - csökkenteni: Miller Az ügynök halála c. műve az itt szükséges korlátozást figyelembe véve aligha kerülhet fel a listára). 13 / Hiányzik a hetvenes évek magyar irodalma. 14/ Hasonlóképpen hiányzik a giccsirodalom a tantervből, jóllehet ennek fontosságát mindenütt elismerték; az esztétikailag értéktelent is tanítani kell. Mint látható, a legtöbb vitatható döntés a IV osztályos tantervben található. Az egész tantervnek egyik pozitívuma, hogy - szakítva a jelenlegi helyzettel - időben igyekszik minél tovább jutni előre, és a 20. század irodalmának minél nagyobb teret adni. Ezzel a törekvéssel éles 56