Péter László: József Attila nyomában. Válogatott írások (Budapest, 2000)
József Attila útjain
JÓZSEF ATTILA ÚTJAIM Tanulmányok. Szerkesztette Szabolcsi Miklós és Erdődy Edit. Bp. 1980. Kossuth Kiadó. 463 1. A költő 75. születésnapjára megjelent tanulmánygyűjtemény célját és válogatásának szempontjait Szabolcsi Miklós előszava pontosan megadja. Az „újabban megjelent” (az első 1967-ből való, az utolsó 1979-ből), változatos tárgyú, különféle módszerű írásokból gyűjtöttek össze egy kötetre valót annak bizonyságául, hogy a költő életműve eleven örökségünk, és hogy elemzésében, vizsgálatában megszakítatlanul születnek új eredmények. Az Életünktől a Vigíliáig sok folyóiratból válogattak: négy írást a Kortársból, hármat az ItK-ból, egy-egyet a többiből (Jelenkor, Magyar Tudomány, Tiszatáj, Új Symposion, Valóság). A kötet - nagyjában az életmű időrendjében - egyaránt közöl esszéket, életrajzi és szövegmagyarázó adatokat, értelmezéseket; Rónay György és Danyi Magdolna tanulmányait kivéve a kései, a harmincas évek József Attilájának jobb megismeréséhez. Elkerülhetetlenek a párhuzamok, sőt ismétlések, de nemegyszer az ellentmondó vélemények is. Szabolcsi (147) és Vas István (166) pl. egyaránt fölfigyel Kosztolányi költészetének József Attila kései lírájában érvényesülő hatására. Többen utalnak a „semmi” kérdéskörére. Gyertyán Ervin - Vágó Márta nyomán - elképzelhetőnek tartja a motívumban az egzisztencialista filozófiával való ismerkedés lecsapódását (111); Vas István inkább Kosztolányival hozza kapcsolatba (160), és azt hangsúlyozza, hogy József Attila a lét és a semmi szembenállásán való vívódásával megelőzte Sartre híres művét (L’Étre et le Néant) (164). Vas István is (163), Tverdota György is boncolgatja a „táguló világ” képzetét (407) és a „véges végtelen” ki-218