Péter László: Mindörökké Szeged. Válogatott írások (Budapest, 1997)
Kortársak
AZ UTOLSÓ TANÚ Híres Curriculum vitae-jében József Attila a Horger Antallal való összecsapásáról ezt írta: a szegedi egyetemi fura ura „két tanú előtt — ma is tudom a nevüket, ők már tanárok — kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár...” A két tanú egyike, Fehér Ede (1904—1972), a csongrádi gimnázium kiváló tanára volt. A másik, Hanvai Kovács Mihály, július 2-án hunyt el Budán. Makón született 1904. március 29-én. Már a gimnáziumban osztálytársa volt József Attilának: a miskolci irodalmi folyóiratban, a Széphalom 1955. évfolyamában József Attilával az iskolapadban címmel megírta a költőről emlékezéseit, a szintén miskolci Napjainkban pedig 1962-ben, akár Fehér Ede, ő is tanúságot tett Horger Antal eltanácsolja a költőt címmel. Annak idején nekem is szolgálaton adatokat József Attila Makón (1957) című dolgozatomhoz. Levelei mellett őrzöm saját kezű térképvázlatát, amelyen föltüntette a Szegedi utcát és környékét, ahol 1923-ban József Attila Eta nénjével nyaralt. Apja csizmadiamester volt, de inkább kertészkedésből tartotta el családját. Anyja tősgyökeres makai hagymáscsalád sarja; nagybátyjának, Szél Istvánnak pompás, őszbajszos arcképét Erdei Ferenc A magyar paraszttársadalom című könyvének címlapjára tétette. Ő már a szegedi egyetem másodéves magyar-német szakos hallgatója, amikor József Attila elsőéves. Tanári pályája miskolci gimnáziumi igazgatóságával tetőzött. Betegen, súlyos műtétek után ment nyugdíjba, és költözött 1974-ben a fővárosba. Utoljára az 1980. évi szegedi József Attila-kiállítás kapcsán váltottunk levelet. Elment hát a Horger-ügy utolsó koronatanúja is. Temetése csütörtökön fél 12-kor lesz az óbudai temetőben. Délvilág, 1991. júl. 8. 431