Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
A Nagyon fáj költészete
Reménytelenül Lassan tűnődve Vas-színű égboltban... szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, Vas-színű égboltban forog a lakkos, hűvös dinamó. Óh, zajtalan csillagzatok! Szikrát vet fogam közt a szó----Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. Bennem a mult hull, mint a kő az űrön által hangtalan. Elleng a néma, kék idő. Kard éle csillan: a hajam — — A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok. Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét. Fáj a szívem, a szó kihűl. Dehát kinek is szólanék — — József Attila és Franz Kafka gondolatvilágának kapcsolódásáról a XX. századi magyar költészet egyik legalaposabb értője, Babits Mihály monográfusa, a költő Rába György írt alapvető fontosságú filológiai tanulmányt Kunyhó és kastély címmel.196 Németh Andor visszaemlékezéseiből és József Attila levelezéséből tudjuk, hogy a költő a harmincas évek elején már ismerte Franz Kafka műveit, és foglalkozott a kafkai elidegenedés problematikájával, olyannyira, hogy egy pszichológiai szakfolyóiratban, az Imago 1931-es évfolyamában megjelent német tanulmányra (Hellmuth Kaiser, Franz Kafkas Inferno) ő hívta fel barátja figyelmét, aki Franz Kafka egyik első magyarországi híve és propagálója volt, és majd a II. világháború alatt Franciaországban monográfiát ír francia nyelven a nagy prágai német íróról. Rába György szerint József Attila nemcsak olvasta — barátjával együtt — Kafka műveit, de egyszersmind „mélyen magába élte a sajátosan értelmezett eredendő bűn kafkai problematikáját.”197 A Nem emel föl című versben a költő — mutatja ki Rába György — Istennek „szó szerint olyan szerepet tulajdonít, mint A per a törvény ismeretlen urának”. Németh Andor visszaemlékezéseiben csak A kastély közös olvasását említi, de Rába György meggyőzően bizonyítja, hogy több mint egy tucat József Attila-versben szerepel a „bűntelenbűnösség”, A per című regény és más Kafka-novellák jellemző motívuma. A József Attila által is olvasott német tanulmányban Kafka Fegyencgyarmaton című novelláját elemzik, melynek egyik 103