Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)

„A legenda oda” - József Attila-problémák a tények tükrében

„A legenda oda” József Attila-problémák a tények tükrében 1. A „proletár gyermekkor” legendája Az egyik legáltalánosabban elfogadott „tény” József Attila ne­héz, proletár gyermekkora. Az 1945 után felnőtt nemzedékek az általános iskolai olvasókönyveikből megismerkedhettek Cso­szognál, „az öreg suszter”-ral,49 megtanulhatták, hogy a kis At­tilának különféle munkákat végezve kellett segíteni a családján, hogy mennyire összetartott ez a szegény család, hogy a gyere­kek mennyire szerették „a Mamá”-t, a Mama pedig őket. Igen szép ez a megható kép, csak egy hibája van, nem igaz. Tény, hogy József Attila gyermek- és ifjúkora a szegénység jegyében alakult. Ugyanolyan élete volt, mint sok ezer hasonló helyzet­ben lévő gyereknek, akik a századeleji Budapest külvárosi mun­kásnegyedeinek szoba-konyhás lakásaiban éltek. Igaz, József At­­tiláéknak még nehezebb volt a sorsuk, mivel az apa igen korán elhagyta feleségét és gyerekeit, és így, a magára maradt, cseléd­ként dolgozó asszonynak egyedül kellett megteremtenie gyerme­kei számára az ételre és a ruhára valót. Ezért kellett a gyere­keknek is kisebb munkákat végezniük. Innen a sok „foglalko­zás” József Attila legendássá váló életrajzaiban, mert mint annyi más társa és nővérei is, alkalmi munkákat végezve, színes for­gókat, perecet árulva próbált egy kis pénzt keresni. Tekintettel a magára maradt család nehéz helyzetére, anyjuk két ízben is menhelybe kényszerült adni két kisebb gyerekét. Előbb Öcsöd­re nevelőszülőkhöz, majd Monorra intézetbe, mint ahogy nya­ranként leküldte őket a Szabadszálláson élő szüleihez és rokona­ihoz, ahol a gyerekek nyaranta ismét „dolgoztak”, csőszködtek, disznópásztorkodtak, mint a többi falusi gyerek.50 1914 végétől édesanyjuk egyre többet betegeskedett, egyre sú­lyosbodó méhrákja miatt több ízben is kórházi ápolásra szorult, ahogy a költő írja: „gyomrát, hasát sorba” „megették a fenék”. Ekkor már az idősebbik nővér, a férjhez ment Jolán gondosko­dik a családról. 1919 őszén, miközben édesanyja haldoklik, a 14 éves fiút leküldik a szabadszállási rokonokhoz, ahonnan csak 23

Next