Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
„A legenda oda” - József Attila-problémák a tények tükrében
„A legenda oda” József Attila-problémák a tények tükrében 1. A „proletár gyermekkor” legendája Az egyik legáltalánosabban elfogadott „tény” József Attila nehéz, proletár gyermekkora. Az 1945 után felnőtt nemzedékek az általános iskolai olvasókönyveikből megismerkedhettek Csoszognál, „az öreg suszter”-ral,49 megtanulhatták, hogy a kis Attilának különféle munkákat végezve kellett segíteni a családján, hogy mennyire összetartott ez a szegény család, hogy a gyerekek mennyire szerették „a Mamá”-t, a Mama pedig őket. Igen szép ez a megható kép, csak egy hibája van, nem igaz. Tény, hogy József Attila gyermek- és ifjúkora a szegénység jegyében alakult. Ugyanolyan élete volt, mint sok ezer hasonló helyzetben lévő gyereknek, akik a századeleji Budapest külvárosi munkásnegyedeinek szoba-konyhás lakásaiban éltek. Igaz, József Attiláéknak még nehezebb volt a sorsuk, mivel az apa igen korán elhagyta feleségét és gyerekeit, és így, a magára maradt, cselédként dolgozó asszonynak egyedül kellett megteremtenie gyermekei számára az ételre és a ruhára valót. Ezért kellett a gyerekeknek is kisebb munkákat végezniük. Innen a sok „foglalkozás” József Attila legendássá váló életrajzaiban, mert mint annyi más társa és nővérei is, alkalmi munkákat végezve, színes forgókat, perecet árulva próbált egy kis pénzt keresni. Tekintettel a magára maradt család nehéz helyzetére, anyjuk két ízben is menhelybe kényszerült adni két kisebb gyerekét. Előbb Öcsödre nevelőszülőkhöz, majd Monorra intézetbe, mint ahogy nyaranként leküldte őket a Szabadszálláson élő szüleihez és rokonaihoz, ahol a gyerekek nyaranta ismét „dolgoztak”, csőszködtek, disznópásztorkodtak, mint a többi falusi gyerek.50 1914 végétől édesanyjuk egyre többet betegeskedett, egyre súlyosbodó méhrákja miatt több ízben is kórházi ápolásra szorult, ahogy a költő írja: „gyomrát, hasát sorba” „megették a fenék”. Ekkor már az idősebbik nővér, a férjhez ment Jolán gondoskodik a családról. 1919 őszén, miközben édesanyja haldoklik, a 14 éves fiút leküldik a szabadszállási rokonokhoz, ahonnan csak 23