Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
„A legenda oda” - József Attila-problémák a tények tükrében
és dacát daloló költőként búcsúztatja, míg a februári számban ismét megjelenik a Mondd, mit érlel-nek egy parafrázisa, imigyen: Ó mondd, költő, akarsz álmodni szépet? Szabad hazát, mely boldog útra lépett, Ahol virágját bőség szórja rá? Menj és feküdj a gyorsvonat alá.174 1937 —38-ban egymás után jelennek meg a búcsúzó versek, emlékezések az olyan baloldalhoz közelálló írók és költők részéről, akiknek addig egy szavuk sem volt a most egyszerre költőzseniként és forradalmárként ünnepelt „Attiláról”. (A versek és búcsúzó írások szerzői között a következőket találjuk: Barcs Sándor, Boldizsár Iván, Darvas József, Déry Tibor, Faludy György, Gábor Endre, Gáspár Zoltán, Hollós Korvin Lajos, Kállay Gyula, Várnai Zseni, Vészi Endre, Zelk Zoltán és sokan mások.)175 Sándor Pál, akinek nem kis része volt a Társadalmi Szemle József Attila-ellenes kampányában, 1940-ben tanulmányt írt és jelentetett meg kis füzetben Az igazi József Attila címmel,176 majd 1942-ben „József Attila Emlékbizottság” alakul, melynek kezdeményezésére Pestre hozzák és a Kerepesi temetőben — hagyománnyá váló szokás szerint — díszsírhelyre helyezik József Attila hamvait. A sírnál a párt nevében Gáspár Zoltán tartott gyászbeszédet, majd a Vándor kórus adta elő József Attila mozgalmi dalait...177 Ezt követően szinte minden újabb József Attilakönyv vagy cikk megjelenése újabb és újabb alkalmat szolgáltat az „igazi”, a „baloldali” József Attila felmutatására. így lesz ez 1945 után is, amikor a hatalomra került kommunista párt főideológusai, Révai József, Horváth Márton kialakítják a magyar „forradalmi költészet nagyvonulatának” elméletét, a Petőfi — Ady—József Attila hármasságot. Horváth Márton kiadja a jelszót: „Lobogónk Petőfi”, és a zászlóra felkerült József Attila neve is. De József Attila nem volt soha „a párt” költője. Ő szocialista, kommunista költő volt, érző ember, nem szobor. így magányos volt, beteg volt és nagyon sokat szenvedett. Mindez azonban nem akadályozta meg, hogy legnagyobb szenvedései és válságai idején is ne írjon olyan nagy átfogó humanista verseket, mint a Levegőt! A Dunánál, a Hazám, melyek egyúttal a két világháború közötti antifasiszta és szocialista költészet legnagyobb alkotásai közé tartoznak. József Attila és „a párt” kapcsolata kérdésének lezárásaként 90