Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban. Politika- és társadalomtörténeti vázlat (Budapest, 2011)

III. Politikai rendszer és politikai nyilvánosság

szont az 1929. évi VII. törvény 2. §-a 1. pontja alapján Ignotus Pált és József Attilát mint szeméremsértésben bűnsegédeket vádolta meg. Ráadásul a Szép Szó nem minősült időszaki sajtóterméknek, mert egy hónapnál ritkábban jelent meg, így viszont jog szerint nem lehe­tett szó Ignotus Pál és József Attila „szerkesztői minőségéről” Ebben az összefüggésben különösen meglepő a büntető törvényszék 1937. március 24-i ítéletének indoklása. Eszerint ,,[c]sak természetes, hogy köteles a felelős szerkesztő és kiadó a közlendő cikket ismerni...”67 A következő kérdés az: mit „jelent” József Attila vallomása, amely szerint nem olvasta az inkriminált szöveget. Az ilyen esetekre néz­ve nem csupán az 1917. évi 610. számú elvi határozat tartalmazta, hogy „szándékos közzétételére irányuló” szándék nélkül nincs bűn­­cselekmény, hanem ennek nyomán következetes bírói gyakorlatról is beszélhetünk. Ha tehát az ügyészség nem bizonyította, hogy valaki tudott arról: az általa közzétett (vagy sokszorosított, árusított) sajtó­termék tartalma szeméremsértő, akkor — mivel hiányzott a szándé­kosság - nem bűnös.68 József Attilát mindezek nyomán, élete utolsó perében, 1937 decemberében felmentették.69 A sajtó működésének jogi bizonytalanságai közé tartozott részben a terjesztés is. Vidéken például a helyi közigazgatás vezetői néhol azt hitték magukról, hogy eljárhatnak olyan, nem a törvényhatóságuk területén megjelenő, ott (is) árusított orgánumokkal szemben (vagy terjesztésük feltételeit megszabhatják), amelyek nekik nem tetsző 67 BFL VII. 5. c. 1/1936-11030. 34. p. (Kiemelés az eredetiben.) 68 Lásd Finkey Ferenc: Sajtóvétség-e avagy közönséges bűncselekmény a nyom­tatvány terjesztése által elkövetett bűnelkövetésre való izgatás? BJT 83. k. 5. sz. 73- 85. A Kúria jogegységi tanácsának irányadó, 25. számú büntető döntvényét lásd: BJT 82. k. 8. sz. 141-147. 69 „Különvédő elnök kérdésére előadta, hogy József Attila vádlott Balatonszár­szón lett öngyilkos, és ott is temették el. Közvádló a 14. sorszámú másodfokú ítélet ellen József Attila vádlott felmentése miatt bejelentett semmiségi panaszt visszavon­ja, mert köztudomású, hogy nevezett vádlott meghalt” - tartalmazza a fellebbviteli főtárgyalási jegyzőkönyv, 1938. április 21. Ennek megfelelően a büntető törvényszék május 12-i végzése megállapította, hogy József Attilával szemben az 1937. decem­ber 21-i ítélet jogerős, mert az ügyészség visszavonta perorvoslatát. (BFL VII. 5. c. 1/1936-11030.60. 60.) 137

Next