Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban. Politika- és társadalomtörténeti vázlat (Budapest, 2011)
III. Politikai rendszer és politikai nyilvánosság
szont az 1929. évi VII. törvény 2. §-a 1. pontja alapján Ignotus Pált és József Attilát mint szeméremsértésben bűnsegédeket vádolta meg. Ráadásul a Szép Szó nem minősült időszaki sajtóterméknek, mert egy hónapnál ritkábban jelent meg, így viszont jog szerint nem lehetett szó Ignotus Pál és József Attila „szerkesztői minőségéről” Ebben az összefüggésben különösen meglepő a büntető törvényszék 1937. március 24-i ítéletének indoklása. Eszerint ,,[c]sak természetes, hogy köteles a felelős szerkesztő és kiadó a közlendő cikket ismerni...”67 A következő kérdés az: mit „jelent” József Attila vallomása, amely szerint nem olvasta az inkriminált szöveget. Az ilyen esetekre nézve nem csupán az 1917. évi 610. számú elvi határozat tartalmazta, hogy „szándékos közzétételére irányuló” szándék nélkül nincs bűncselekmény, hanem ennek nyomán következetes bírói gyakorlatról is beszélhetünk. Ha tehát az ügyészség nem bizonyította, hogy valaki tudott arról: az általa közzétett (vagy sokszorosított, árusított) sajtótermék tartalma szeméremsértő, akkor — mivel hiányzott a szándékosság - nem bűnös.68 József Attilát mindezek nyomán, élete utolsó perében, 1937 decemberében felmentették.69 A sajtó működésének jogi bizonytalanságai közé tartozott részben a terjesztés is. Vidéken például a helyi közigazgatás vezetői néhol azt hitték magukról, hogy eljárhatnak olyan, nem a törvényhatóságuk területén megjelenő, ott (is) árusított orgánumokkal szemben (vagy terjesztésük feltételeit megszabhatják), amelyek nekik nem tetsző 67 BFL VII. 5. c. 1/1936-11030. 34. p. (Kiemelés az eredetiben.) 68 Lásd Finkey Ferenc: Sajtóvétség-e avagy közönséges bűncselekmény a nyomtatvány terjesztése által elkövetett bűnelkövetésre való izgatás? BJT 83. k. 5. sz. 73- 85. A Kúria jogegységi tanácsának irányadó, 25. számú büntető döntvényét lásd: BJT 82. k. 8. sz. 141-147. 69 „Különvédő elnök kérdésére előadta, hogy József Attila vádlott Balatonszárszón lett öngyilkos, és ott is temették el. Közvádló a 14. sorszámú másodfokú ítélet ellen József Attila vádlott felmentése miatt bejelentett semmiségi panaszt visszavonja, mert köztudomású, hogy nevezett vádlott meghalt” - tartalmazza a fellebbviteli főtárgyalási jegyzőkönyv, 1938. április 21. Ennek megfelelően a büntető törvényszék május 12-i végzése megállapította, hogy József Attilával szemben az 1937. december 21-i ítélet jogerős, mert az ügyészség visszavonta perorvoslatát. (BFL VII. 5. c. 1/1936-11030.60. 60.) 137