Sz. Nagy Csaba: József Attila és az istenek (Budapest, 2009)
II.
a Hazámban és Flórának szentelt ciklusában. Ekkor írja meg három utolsó, Istent idéző versét, a Bukjfól az árból, a Nem emelfól és a Négykézláb másztam kezdetűt is. Ezekről Sík Sándor már említett elemzésében így ír: „Ennek az utolsó korszaknak Isten-verseit is új hangjellemzi, amelyet egy szóval lehetne kifejezni: kapaszkodás az Istenbe, mint egyetlen utolsó mentségbe. Vannak pillanatok, amikor a régi intellektuális Isten-gondolat úrrá tud lenni rajta, és valami férfias önmagát-megragadással megpróbál annak fényében talpra állni. (...) Az uralkodó hang azonban a fuldokló lihégésé az eltűnő utolsó fénysugár felé." Sík Sándor jellemzése telitalálat, csakhogy kapaszkodása nem a bibliai Jehovát, hanem a saját istenét idézi. A két utolsó előttiként említett versről Beney Zsuzsa írt meghatóan szép elemzést (József Attila két késői versének isten-képe, in: József Attila tanulmányok, Szépirodalmi, Bp., 1989.). Ebben e verseket a következőképpen jellemzi: „Életének utolsó évében, 1937-ben József Attila két olyan Istenhez forduló, Istent közvetlenül megszólító verset írt, amelynél forróbb és kétségbeesettebb segélykiáltást, mondhatnák-. forróbb és kétségbeesettebb imádságot, aligha ismerünk. Ez a két költemény (Bukj föl az árból és Nem emel följ a költő életművében is kiemelkedő jelentőségű: megrázó mélysége, felbonthatatlan komplexitása és ezt a komplexitást átvilágító értelmi és formai világossága miatt századunk legnagyobb lírai versei közé sorolható. A legnagyobb vallásos költemények közé. És mégis, ha pusztán ezeknek a verseknek az alapján tesszük fel a kérdést (mellőzve a költőnek egyéb verses, prózai vagy különféle emlékezésekből ismert megnyilatkozásait): hitt-e József Attila ebben a megszólított istenben ? - egyértelműen sem igennel, sem nemmel nem válaszolhatunk!’ Továbbá: „...József Attila istene (...) transzcendens isten: a hit vagy hitetlenség kérdését ennek az istennek a természete miatt indokolatlan feltennünk. Transzcendens isten létezése e versek szerint is lehetséges - de vajon ez a lehetőség megvalósul-e Isten létezésében, s a költő számára még fontosabb kérdés: jelenlét-e Isten létezése? Habár a személyes, megszólít■ 49 •