Szabó Szabolcs (szerk.): Vidéki térségek Magyarországon - Társadalom- és gazdaságföldrajzi tanulmányok 5. (Budapest, 2011)
Vidéki helyzetképek napjainkból
242 Ballabás Gábor vizsgálata is szerepelt. Tulajdonképpen ez a kutatás adta az alapötletet településpárok környezeti helyzetének kísérleti jellegű felméréséhez. A keretet a 2008-ban II. éves földrajz szakos hallgatóinknak szervezett kötelező nyári terepgyakorlat adta3. Természetesen a kísérleti jellegből adódóan kisebb területre vonatkozó felmérést választottunk, amelyben további szempont volt, hogy a felvidéki települések a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén legyenek megtalálhatóak (három település a Káli-medencében). Szintén szempont volt, hogy a viszonylag alacsony lélekszámú községek mellett egy város (Badacsonytomaj) is szerepeljen. A kísérlet újabb szempontja volt, hogy a települési irányított interjúkészítést, illetve lakossági kérdőívezést (l. táblázat), mint a települési környezeti helyzetet felmérő módszert teszteljük, illetve ezekben tapasztalatot szerezzünk. A települési irányított interjúkat a vizsgált települések polgármestereivel, illetve jegyzőivel folytattuk le.4 Az összetett lakossági kérdőíveket (N=70) pedig helyi állandó lakosok közül azokkal töltettük ki, akik az adott településen fontos közösségi szintű környezeti információk birtokosai lehettek („elit vizsgálat”), így pl. a helyi vallási vezetők, a helyi szolgáltató intézmények vezetői és alkalmazottai, a vendéglátóipari és más szolgáltató vállalkozók. A 70 kitöltött, értékelhető kérdőívből 37-et a Balaton parton, 33-at a Balaton-felvidék településein vettek fel a kérdezőbiztosok, itt egyes településeken a rendkívül kis lélekszám volt az oka az alacsonyabb kitöltési hajlandóságnak (pl. Kékkút esetében). A vizsgálat további lépései voltak: az önkormányzati interjúk és lakossági kérdőívek feldolgozása (szűrése), adattáblák (először településpáronként, majd összesítve parti és felvidéki településekre) és diagramok készítése, valamint érdemi következtetések és tapasztalatok levonása. A kérdőívek és interjúk értékelésénél fontos logikai felépítési szempont volt az, hogy OECD PSR modelljét alkalmaztuk. (Pomázi I., 2001, 29. o.) A modell lényege, hogy megkülönbözteti az emberi tevékenységből (gazdasági ágazatok, lakosság stb.) származó környezetterhelést és szennyezést (Pressures), az ezekből a terhelésekből eredő a környezet és természeti erőforrások állapotában bekövetkező változásokat (State), és a változásokra adott társadalmi válaszokat (Responses). 1. táblázat A vizsgálat fő témakörei Az interjúk fő témakörei A lakossági kérdőív fő kérdéskörei_________________ a társadalmi környezet (belső jellemzők, közösségi a környezeti, természeti értékek és problémák együttműködés, külső kapcsolatok - Nemzeti Park)_________________________________________________ a gazdasági tevékenységek (pl.: mezőgazdaság a gazdasági tevékenység (biogazdálkodás), ipar, szolgáltatások (turizmus); (fö tevékenységek, ingázás, vásárlás) foglalkoztatás, ingázás)_________________________________________________________________________ a környezetvédelmi műszaki infrastruktúra (kiemelten a környezeti infrastruktúra értékelése csapadék- és szennyvízkérdés, hulladékgazdálkodás)________________________________________________ 3 A tanulmány elkészítésében köszönettel tartozunk ELTE TTK földrajz szakos hallgatóknak (Bíró Bálint, Farkas Sára, Gutpintér Júlia, Sáfián Fanni, Persa Virág, Poden Emőke, Takács Péter, Tolnai Gábor), továbbá Oláh Miklósnak (vezető kutatónak, Balatoni Integrációs Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoport) és Szabó Pálnak (adjunktusnak, ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék) 4 Badacsonytomaj és Zánka jegyzőjével, illetve Ábrahámhegy, Kékkút, Köveskál, Kővágóörs, Nemesgulács, Révfülöp polgármestereivel.