Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Előszó
nem dokumentálható információt az azóta elhunyt Szöllősi György osztotta meg velem.) Ennek kapcsán a politikai rendőrség is kihallgatta, „megvallatta” - érthető hát, hogy az illegális mozgalom lényegében minden kapcsolatot megszakít Szántó Judittal -, s ez magára maradottságát, kételyeit méginkább fokozza. „Felszabadulásunk után a munka, a munka és újra a munka” - jegyzi be naplójába 1946. április 8-án, amikor lányától kilenc évi hallgatás után végre életjelt kap. S aztán az igazi munka: Szántó Judit 1948-ban megbízást kap, hogy hozza létre a József Attilaemlékgyűjteményt. így lesz a Petőfi Irodalmi Múzeumban tudományos munkatárs, akinek hivatali feladata József Attila emlékének ápolása, kéziratok, dokumentumok gyűjtése, s aki 1950-ben ezért a munkájáért kap József Attila-díjat. Múzeológusi tevékenységéről mások, enyhén szólva is „nem dicsérőleg” emlékeznek meg. Szabolcsi Miklós 1994-ben, egy József Attila-konferencián elmondott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 1945 után a „nemzet özvegyeként” viselkedő Szántó Judit „egyszemélyes fórumként adta elő vagy titkolta el a kéziratokat”. Tény, hogy A nemzeti szocializmus című, e kötet Függelékében először publikált József Attila-kézirat is egy, a Szántó Judit által ugyan megőrzött, s politikai valamint morális értelemben talán indokolhatóan is elrejtett szövegek közül. A József Attila-Szántó Judit kapcsolat utóéletének egyik - ma még feltáratlan - momentuma a költő 1959-es, a Kerepesi úti Munkásmozgalmi Panteonba való áthelyeztetése, amelynek, elképzelhető, hogy Szántó Judit volt az egyik kezdeményezője. Elképzeléséhez - a család hozzájárulását nem kérve - szerezte meg a Magyar Szocialista Munkáspárt illetékeseinek hozzájárulását. A korabeli sajtóban sehol nem jelzett exhumálásra és a „sírsétány baloldali 1. számú sírhelyére” való áttemetésre - a Kerepesi úti temető főkönyvének tanúsága szerint - 1959. március 20-án került sor. Amikor pedig Szántó Judit, hosszan tartó súlyos betegség után, 1963. április 25-én meghalt, hamvait a költő sírjába tették. Időközben, 1994. május 17-én, József Attila testvére, József Etelka és gyermekei immáron negyedszer - ezúttal a „Mama” mellé - helyezték végső nyugalomba a költő földi maradványait. Szántó Judit urnája a Panteonban maradt. 17