Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Jegyzetek
226. Pontosan: „talpig nehéz hűségbe.” Az 1937-es Flóra-ciklus Rejtelmek című versének egy sora. 227. Lásd a naplót, a 32. oldalon. 228. Bálint György (1906-1943) író, publicista, a harmincas években az Est Lapok munkatársa, a Gondolatban is rendszeresen publikált. József Attila egyik első értő kritikusa. A Valóságba György Valentin néven adott cikket, Három magyar darab címmel. (1932. június) 229. Radnóti Miklós írt szép jegyzetet Galamb Ödön: Makói évek című kötetének függelékébe, az addig kiadatlan József Attila-versek elé. (Cserépfalvi, Bp. 1941. 107-113. 1.) 230. Lásd a naplót a 32. oldalon. 231. Szántó Judit a Flórával való találkozást a naplóban is megírta, apróbb különbségekkel. (Lásd a 32. oldalon, valamint a 12. jegyzetet és Flóra későbbi kommentárját: Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól. 107-108., valamint 156. 1.) 232. József Attila betegségéről lásd: Bókay Antal, Jádi Ferenc és Stark András: „Közietek lettem én bolond...” című kötetét (JAK- füzetek. Magvető. Bp. 1982) és a velük vitázó Gyertyán Ervin írását. A Goffmann-hívők és József Attila. In: Gyertyán Ervin: „Tisztán meglátni csúcsainkat”, Kossuth. Bp. 1985. (197-221. 1.), valamint a miért fáj ma is idevonatkozó tanulmányait. 233. Erről lásd a naplóban és a visszaemlékezésben a 37-38. és 93-94. oldalakat. 234. Makai Ödön Hódmezővásárhelyen rendezett farsangi mulatságairól lásd Péter László: József Attila Csongrád megyében. (Somogyi Könyvtári Műhely. 1981. 2. szám. 63-70.1.; idézi: Szabolcsi Miklós: Kemény a menny. József Attila élete és pályája. 1927-1930. Irodalomtörténeti Könyvtár. 40. Akadémiai, Bp., 1992.) 235. Fejtő Ferenc: Érzelmes utazás. (Pantheon kiadás. Bp. 1936., valamint: Magvető, Bp. 1989.) 236. Bánócziné Balogh Vilma (1873-1944) újságíró, a Kékmadár című folyóirat egyik tulajdonosa, helyettes szerkesztő volt, irodalmi szalonjába (a Continental és az Esplanade szállókba) József Attila is gyakran eljárt. 237. Pontosan: „Kalapok, tompok, szallagok”. A Rögtönzések, tréfák, személyes érdekű apróságok fejezet cím alatt közli e négysorost Stoll Béla (JAÖV. II. 534.1.). 235