Széchenyi Ágnes (szerk.): Schöpflin Aladár a Vasárnapi Ujságban 1898-1921 (Budapest, 2018)
Könyvkritikák, íróportrék, nekrológok és publicisztikai írások
is (pl. a szavak és sorok ismétlésével való játék), amelyet hatással tud alkalmazni, és ízlésének javára írjuk, hogy nem él vissza velük. Amit csinál, impresszionista költészet, lehet, igaz, amit most untalan hallunk, hogy az impresszionizmusnak bealkonyodott, de amíg impresszionábilis lelkek lesznek, addig mindig lesz érvénye és keletje az impressziók művészetének. 1919. 20. sz. május 18. 231. Rényi Edit versei. Budapest, Benkő Vékony, finom kiállítású füzetben versek, egészen asszonyi hangon szólnak, az önmagát kitárásnak azzal a vágyával, amely teljesen asszonyi vonás: a férfi, ha teljes közvetlenséggel kiteregeti magát, ettől mindig kínos izgalomba jut, csak az asszonynak telik benne gyönyörteljes izgalma, amely sokszor az érzéki örömmel érintkezik. Az asszony, aki felfedezi a világot s nyílt vallomást tesz róla: felfedezi a gondolatot, a természetnek a lélekkel való kapcsolatait, a saját viszonyát az élet egészéhez, a szerelemhez, a gyermekéhez, a háborúhoz s főként a művészi formához; ez Rényi Edit23 poézise. Olyan, mint egy magát nem érző recitatív:24 a versek, a költői forma váltakozása dacára egymásba folynak, összetartódnak, s az egyes verseken belül is a színek, motívumok szinte legázolják egymást, a költő bizonyos asszonyos türelmetlenséggel beszél, nem ér rá megállapodni egy motívumnál, azt részletesen kifejteni, értéke szerint mérlegelni, hidakat építeni közte és a többi motívumok között, mert közben más motívumok rohanták meg a fantáziáját. A tempója rendszerint lelkendezően sebes, a képek szinte szimultán tűnnek fel, egyszerre rajonkint az agyában, s ezért néha zavar is elegyül beléjük. Néha azonban megkapóan új és frissen látott képei vannak, képe, beszéde némely versében oly dús és közvetlenül előtörő, hogy a szimbólum marad meg a versben tartalomnak. A költőnő, úgy látszik, válaszúton áll a költői kifejezés kétféle módja között: a szabad, fesztelen recitatív-szerű beszéd és a formásán kikerekített, szabályra pergő, régi értelemben vett vers között. Nyári vers című verse például, sorainak ismétlésével, kezdőpontjába visszatérő hangulatú strófa-alkotásával, egész 23 Rényi Edit [Gelb (születési családnév, magyarosítva 1899-ben Gyömrőire)], Rényi (Ervin Lajosné) [Edit], Glück (Lászlóné) [Edit], Újvári (Lászlóné) [Edit], Ludowyk (Shakespeare-kutató angol férjének, Lyn Ludowyknak családneve) Edit] (1896- [London], 1987), pszichoanalitikus, költő, író, alkalmi ruhatervező, fotós, műfordító. A névváltozatokat magánéletének változásai magyarázzák. Kassák körében kezdte költői pályáját. A tanácsköztársaság alatt a közoktatásügyi népbiztosság munkatársa. Rényi Edit néven publikált, kapcsolatban állt a Vasárnapi Kör tagjaival. 1919 után elmenekült, 1923-ban Berlinben telepedett le, itt kezdett pszichológiával foglalkozni. 1929-ben ő rendezte Tihanyi Lajos első párizsi kiállítását. 1933-tól Budapesten élt, gyakorló analitikusként József Attilát is kezelte. A zsidótörvények elől emigrálni kényszerült. Ceylonba költözött, majd 1956-ban Londonban települt le, Anna Freud köréhez tartozott. Ld. Borgos Anna: Árral és ár ellen. Gyömrői Edit életútjai. In: Erős Ferenc-Lénárd Kata-Bókay Antal (szerk.): Tanulmányok a pszichoanalízis budapesti iskolájának történetéről és hatásáról. Budapest, Thalassa Alapítvány, 2008.139-168. 24 recitatív (lat): énekes beszéd 848