Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)
Úton
József Attila marxizmusa1 ...nincs jövő Marx nélkül, Marx emlékezete és öröksége nélkül: legalábbis egy bizonyos Marx, az ő géniusza, az ő egyik szelleme nélkül. (]aeques Derrida)1 2 Az elmúlt évszázad nagy kérdései nem csupán a múlt kérdései. Akkor sem, ha nem lehet kétszer ugyanazt ugyanúgy kérdezni. „Miért nincs még szocializmus?" - kérdezte József Attila, és töredékében3 nem jutott el a végleges válaszig. Aligha lehet most csupán a jelen hasonló kérdése, hogy „Miért nincs már szocializmus?" József Attila annak tudatában tanulmányozta Marx szövegeit, hogy nincs jövő Marx nélkül. Nem hiszem, hogy sok értelme lenne a prioritást mérlegelni Marx és Freud hatása között.4 Freud neve ugyan nem fordul elő a Hegel, Marx, Freud 1 Megjelent: Kritika, 2007/2., 11-15. o. 2 Jacques Derrida: Marx kísértetei. Az adósállam, a gyász munkája és az új Internacionálé, ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán, Jelenkor, Pécs 1995, 23. o. 3 József Attila: „Hegel, Marx, Freud", Szép Szó, 1938. január-február. - Teljesebb, textológiai magyarázatokkal és eszmetörténeti értelmezéssel bővített és pontosított kiadása: Literalura, 2008/1., 102-130. o. 4 Bókay Antal szerint „jejgyértelmű, hogy a marxizmus mélyebb, hasonlíthatatlanul meghatározóbb élménye volt József Attilának a freudizmusnál. Az integrálás a pszichoanalízis bekapcsolása a marxizmus irányába, nem pedig fordítva történt." Bókay Antal: „Pszichoanalízis, freudizmus és marxizmus kapcsolata József Attila világiépében", Literatura, 1980/2., 248. o. - A szerző téves gondolata, hogy József Attilánál a freudizmus heurisztikus szerepét (a kategória lukácsi értelmében véve) a mindennapi élet filozófiája veszi át. Lukács fiatalkorában az élményvalóság fogalmát használta, a mindennapi élet fogalma pedig csak az ötvenes évek végétől (Henri Lefebvre) honosodott meg az európai filozófiában. 137