Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)

Úton

Megélt esztétika délelőtti látogatásom alkalmával megmutathassam."24 A ter­vezett tanulmány vázlata készül el csupán, melynek fő pont­jai a disszonanciát definiálják (pl. „4. Csak disszonancia ál­tal lehetséges alkotás. A konszonancia nem egyéb megértett disszonanciánál. [...] 8. Lényegében minden hasonlat disszo­nancia..."), de három pontja a Hegel, Marx, Freud-tanulmány vázlatának tekinthető: „13. Hegel: dialektika. 14. Marx: osztályharc Az osztályharc felismerése hozza létre egy osztálytalan társadalom megérzésének lehetőségét és szükségét. 15. Freud: Ambivalencia: biszexualitás. A férfiét feloldja a nőé."25 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása Németországban mindenekelőtt közvetlenül politikai, ám nem egyszerűen csak politikai, hanem világnézeti-filozófiai választást is követelt, vá­lasztást az uralkodó diszkurzivitások (izmusok) között.26 Amikor József Attila radikálisan szakít a Sztálin irányította mozgalommal, kísérletet tesz a szocializmus új filozófiai ér­telmezésére.27 A költő erőteljesen szembeszállva a szocializ­musnak a kommunista mozgalomban uralkodó bolsevik ér­telmezésével, „visszanyúl" a fiatal hegelizáló Marxhoz, ami „radikális gesztus".28 Nem biztos, hogy e radikalizmus mind­egyik összetevője egyformán tudatosodott József Attilában. 24 József Attila Bartók Bélának, Budapest 1936. december 9-én, in: József Attila levelezése, 487. o. 25 Németh Andor: A szélén behajtva, 490. o. 26 „József Attilának Hegelen és Marxon iskolázott logikája elborzadt a Németh László-i elmélkedéseken, amelyek a bolsevizmust egy kalap alá fogták a fasizmussal, felületesen és könnyelműen ítélkeztek elevenek és hol­tak fölött, halálharangot kongattak a humanizmusnak, demokráciának és szocializmusnak s német mód egy tekintélyi, kvalitatív, faji s társadalmi hie­rarchián alapuló új korszak eljövetelét üdvözölték." - Fejtő Ferenc: József At­tila a Szép és a Jó Szó mestere, 191. o. 27 Vö. Lengyel András: „A szocializmus mint »emberi öntudat«. József Attila kísérlete a szocializmus filozófiai újraalapozására", in: uő: „...gondja kél a gondolatban". 28 Uo. 219. o. 144

Next