Volter Edina: Magyarország keleti és nyugati határ menti kistérségeinek helyzete és perspektívái a rendszerváltozást követő években - Társadalom- és gazdaságföldrajzi tanulmányok 2. (Budapest, 2008)
6. Esettanulmányok
Esettanulmányok 75 és háttérbe szorul a pihenés, az üdülés, az utazás. Az alacsony jövedelemszint kedvezőtlenül befolyásolhatja a természeti környezethez való egyéni és kollektív viszonyt, jóllehet - részben a gazdaság fejletlensége miatt - a környezetszennyezés problémája, a szennyvíztisztítási gondokon túl még nem mélyült el. Az őriszentpéteri kistérség társadalmi-gazdasági szempontból relatíve hátrányos helyzetben levő térség a nyugat-dunántúli régión belül. A 24/2001. (IV.20.) országgyűlési határozat alapján Vas megyében az őriszentpéteri és a vasvári kistérség minősül „társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott” és „vidékfejlesztési” térségnek is egyaránt. AT 035002 sz. OTKAkutatási program keretében33 2001 júliusában interjúkat folytattam le egyetemi hallgatók bevonásával a kistérség településeinek vezetőivel, hogy a részükre előre elküldött, meghatározott kérdések alapján minél széleskörűbben feltárjam az őrségi falvak társadalmi, gazdasági és környezeti állapotát. A beszélgetéseket sikerült minden település polgármesterével (22 község) egyidejűleg lefolytatnunk a felmérés időszakában. E vizsgálat az interjúalanyok adat- és információszolgáltatására, és az általuk képviselt település lakosságának véleményére építkezik, amelyek saját véleményemmel egészülnek ki. 6.1.2. Gazdasági helyzet Az Őrség határ menti fekvése, a határsáv léte megakadályozta ipari beruházások megvalósítását az 1950-es és az 1960-as években; a következő évtized végétől pedig a természetvédelem támasztott korlátokat a termelő üzemek működése elé a térségben. Az 1950-es és az 1960-as években, munkalehetőségek hiányában és a közlekedési kapcsolatok alulfejlettsége miatt, a munkaképes korú lakosság jelentős része elvándorolt a térségből, elsősorban a Dunántúl szocialista iparvárosaiba, amely folyamat a legkedvezőtlenebb demográfiai változásokat idézte elő a kistérségben. A társadalmi-gazdasági elmaradottság az 1970-es években mérséklődött, fejlődésnek indulhatott a térség idegenforgalma, létrehozták az Öriszentpéterről kiinduló autóbusz-hálózatot, munkahelyek létesültek: a szombathelyi Sabaria Cipőgyár üzeme Őriszentpéteren, az Építőipari KTSZ és Varroda Hegyhátszentjakabon, az Őrségi ÁFÉSZ és faipari üzemei stb. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás a térség foglalkoztatási szerkezetében a rendszerváltozást megelőző évtizedekben meghatározó szerepet töltött be. Az 1990. évi népszámlálás adatai alapján a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás aktív keresőinek aránya az összes aktív keresőből 39,2%-kal részesedett, az ipar és az építőipar 29,4, a szolgáltatások pedig 31,4%-kal. A 2000. április 1-21. között végrehajtott általános mezőgazdasági öszszeírás alapján az ezredfordulón a kistérségben 15 mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezet és 1888 egyéni gazdaság (1000 lakosra számítva 258) működött. Szalafőn az Agroinveszt Kft. üzemi keretek között csirkehízlalást folytat, a baromfiállomány kb. 35.000 db, Szőcén 25 fő méhészettel foglalkozik. Az Őrségi Kistermelők Szövetkezése Kercaszomoron a mezőgazdasági egyéni vállalkozókat (őstermelőket) tömöríti. A felmérés időszakában biogazdálkodást az Őrségben néhány magánszemély folytatott Őriszentpéteren, Szalafőn, Magyarszombatfán és Kercaszomoron, valamint az AR-33 Kutatásvezető: Dr. Bartkc István.