Volter Edina: Magyarország keleti és nyugati határ menti kistérségeinek helyzete és perspektívái a rendszerváltozást követő években - Társadalom- és gazdaságföldrajzi tanulmányok 2. (Budapest, 2008)
6. Esettanulmányok
Esettanulmányok 97 molás alatt vannak. A térségben őstennelök, családi gazdaságok, mezőgazdasági vállalkozók alma, szilva, meggy, dohány és szántóföldi növények termesztésével foglalkoznak, amelyek közül kiemelendő a „Bereg aranya”, a jonatánalma. A legnagyobb feldolgozókapacitással a vásárosnaményi, német tulajdonban levő WINK Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. rendelkezik, amely egyben a kistérség első számú élelmiszeripari vállalkozása, árbevétele alapján. A helyi termelőkkel integrált kapcsolatrendszert épített ki (szerződéskötés, tanácsadás stb.), a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékeket elsősorban Németországba exportálják. Kisebb kapacitású a csarodai zöldség-gyümölcs feldolgozó, illetve aszalóüzem. Tarpán a termelőszövetkezet hat utódszövetkezetre bomlott, amelyek almát, szilvát, meggyet és más csonthéjas gyümölcsöket termesztenek és dolgoznak fel. A térség híres hungarikumjai a tarpai szilvalekvár és szilvapálinka, e termékeket a Hungaroteam Kft. készíti és főként Németországba exportálja. A manufakturális módon gyártott tarpai szatmári szilvapálinka és szilvalekvár mellett a tarpai meggylekvár, akácméz, dióbél, mézes dió és dióolaj is eredeti biotermékek, amelyek rendelkeznek a Biokontroll Hungária Kft. által kibocsátott „Bio élelmiszer” tanúsítvánnyal. Egyedülálló rendezvény Tarpa településen az ún. biokonferencia, ugyanis egy helyi külterületi majorban biogazdálkodást folytatnak. Hagyományos magyar állatokat: rackajuhokat, szürkemarhákat, mangalicákat tartanak ott, és a látogatóknak is szívesen bemutatják a fannot. A kistérségben bioméhészet Tarpa és Ilk községben honosodott meg. A vizsgált kistérség értékes természeti erőforrásai: az erdők, a rétek és a legelők. A Bereg erdejei hajdanában a királyi vadászatok kedvelt helyszínei voltak, különösen Lónya térségében. A vadgazdálkodás és a vadászati turizmus szervezett kereteit a kistérségben ma hét vadásztársaság biztosítja. A rétek, legelők által eltartott szarvasmarha-állomány mára drasztikusan lecsökkent a kistérségben, ugyanis a minőségi tej előállítása jelentős költségráfordítást igényel, a rosszabb minőségű tejet nem lehet értékesíteni. Akistérség legtöbb főt foglalkoztató termelő vállalatai az 1960-as és 1970-es években jöttek létre Vásárosnaményban. A faforgácslapgyárban 1968-tól állítanak elő forgácslapot. A vállalat jogutódja, az INTERSPAN Faipari Kft. 1987-ben alakult meg, 55%-os többségi svájci tulajdonnal. 1998-tól 100%-ban svájci érdekeltségű cégként működik, a Luzem-i székhelyű KRONOSPAN Holding tulajdonában. A vásárosnaményi gyárban natúr, vízálló natúr és laminátos faforgácslapokat készítenek. Az Alföld iparosítása során hozták létre 1973-ban a városban a Vörös Október Férfiruhagyárat, amely 1990-től Elit Ruhagyár, 2002-ben Berwin Ruhaipari Rt. néven működött, angol érdekeltségben. Az üveggyártás 1976-ban honosodott meg a térségközpontban, ekkor kezdte meg tevékenységét az Üvegipari Művek. Jogutódja a Bereg Crystal Kft. díszmű és öblösüvegeket gyárt, elsősorban exportra. Szintén jelentős termelési hagyományokkal bír a vasgyár, fémszerkezetek gyártására épülő tevékenységi körét a NAFÉM Kft. szélesítette ki. A vizsgált országrészben külföldi tőkebefektetések tehát a jelentős termelési hagyományokkal rendelkező vállalatokba történtek. A vásárosnaményi kistérség 20 települése része a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetnek, amely 1996-ban jött létre, azon célból, hogy adókedvezményekkel, különféle állami támogatásokkal és kedvezményes hitelekkel segítse Kisvárda és Vásárosnamény térségében a hazai és külföldi beruházások megvalósítását, a tőkevonzást. Interjúalanyainktól megkérdeztük, hogyan ítélik meg a vállalkozási övezet eddigi működését, eredményeit. A válaszok összesítése szerint: az övezet megléte nincs hatással a települések gazdasági