Asztalos Miklós: A magyar nagyhatalom A magyar külpolitika a kezdetektől 1526-ig. II. kötet - Historia incognita 1. - Történettudomány (Máriabesnyő - Gödöllő, 2003)
Harmadik könyv: A magyar nagyhatalom felmorzsolódása - Visszatérés az Árpádok koncepciójához
VISSZATÉRÉS AZ ÁRPÁDOK KONCEPCIÓJÁHOZ Hunyadi zászlója alá.52 Az ostromot maga a szultán vezette, aki július 3-án befejezte az előkészületeket. 150.000 főnyi sereg, 300 ágyú, ostromgép és 200 hajó állt rendelkezésére.53 Nándorfehérvárat Hunyadi sógora, Horogszegi Szilágyi Mihály védte mintegy 7.000 emberrel. A várat előzőleg lőfegyverrel és élelemmel bőven ellátták és erődítményét is megerősítették. Hunyadi, akihez a főurak közül csak a közvetlenül érdekelt macsói bán, Körógyi János, Rozgonyi Rajnáid volt székely ispán és Kanizsai László országnagy csatlakoztak bandériumaikkal, valamint Kapisztrán és keresztesei, július 14-én ért a teljesen körülzárt vár alá.54 Hunyadinak, a kereszteseket nem számítva mintegy 40.000 fő körüli serege volt, s 200 kis sajkája jelentette a vízi erőt.55 Azonban a sajkák a várvédők támogatásával legyőzték a török hajóhadat [hajózárat] és így helyreállt a kapcsolat a vár és a külvilág között. A török Konstantinápoly bevételét főleg a Mehmed által alapított és egy renegát által kiképzett tüzérségnek köszönhette, tehát itt is szívósan ágyúztatta a várat, és július 20-án rendelte el az első rohamot. A harmadik roham, amelyet maga a szultán vezetett, már a várba is bejutott, de másnap a keresztény sereg ismét kiverte a törököt, majd Hunyadi és Kapisztrán elsöprő erejű kirohanása megsemmisítette a török sereget.56 Magyar kézre került a török ágyúpark és a tábor, mire a megvert török sereg szultánostól együtt vad futással menekült Szófia irányában a vár alól. A nem remélt mértékű magyar győzelem az egész keresztény világ ünnepe lön. Tavasszal a király hiába rendelte el a nemesi felkelést, a pápát hiába sürgette, követelte, hogy flottája támadja meg a törököt s hogy hasson Kasztriótára s az itáliai városokra, hogy küldjenek segítséget, mert a császár, a birodalom és a többi keresztény uralkodó támogatásának hiányában pusztulás vár Magyarországra. Hunyadi hadvezéri talentuma, szeretettel kiépített serege és a Kapisztrán által fanatizált keresztesek lelkesedése a magyarok és a nagyvilág közönye ellenére is megmentette Magyarországot és a keresztény világot. De Hunyadi János, a török elleni háborúk állandó sürgetője és a magyar katonai erények megtestesítője, az ősi Árpádokra visszamenő magyar külpolitika követője, a geopolitikai adottságok felismerője nem sokkal élte túl a nagy diadalt. Az ostrom után fellépett járvány augusztus 11-én Zimonyban elragadta az élők sorából. Hős társa, Kapisztrán, aki a diadal után azt remélte, hogy némi segítséggel, 10-12.000 jó lovassal és a magyar urak támogatásával hat hónap alatt visszaveszi Konstantinápolyi, október 23-án szintén meghalt. A pápa hajlott arra, hogy kiállítsa ezt a 10-12.000 lovast, de ez a különben is irreális terv Hunyadi és Kapisztrán halála után szétfoszlott. A keresztény uralkodók azzal térnek ki előle, hogy a nándorfehérvári diadal megmutatta, miszerint Magyarország egymagában 225