Asztalos Miklós: A magyar nagyhatalom A magyar külpolitika a kezdetektől 1526-ig. II. kötet - Historia incognita 1. - Történettudomány (Máriabesnyő - Gödöllő, 2003)
Harmadik könyv: A magyar nagyhatalom felmorzsolódása - A nagyhatalom utolsó fellángolása: újabb nyugati orientáció
A MAGYAR NAGYHATALOM FELMORZSOLÓDÁSA ai beglerbéget, aki elfoglalta a Travniktól délre eső Bobovácot, majd Jajcát és Kljucs várát is. Utóbbi már egész közel feküdt Horvátországhoz. Jajca és Bobovác [Babolc] volt a királyok váltakozó székhelye és elestükkel tulajdonképpen meg is szűnt Bosznia. Maga Tomasevic István is fogságba esett és a szultán lefejeztette. A török előrenyomulásának azért volt a szokottnál nagyobb jelentősége, mert most már rálépett arra a geográfiai hídra, amelyen át az út Horvátország és Felső-Itália felé vezetett, valamint azért, mert így Nándorfehérvár most már nyugatról is elszigeteltetett. Ugyanakkor, midőn Mátyás II. Pius felszólítására a bosnyák királyt 1462-ben annak ellenére visszafogadta kegyeibe, hogy eljárásáról az volt a véleménye, miszerint „emberemlékezet óta Magyarország és az egész kereszténység ellen olyan gonosz merényletet senki sem követet el, mint a bosnyák király”, megjelentek nála Vlad Tepe§ [„karóbahúzó”] havasalföldi vajda követei és segítséget kértek tőle a török ellen.21 Mátyás már ekkor elhatározta, hogy megtámadja a törököt. Velence felajánlott húszezer aranyat és a pápa magára vállalta ezer lovas zsoldjának fedezését. Szeptemberben már Erdélyből készült Mátyás a hadjáratra. A török időközben elkergette Vladot és Radu cél Frumost [,,a Szép”] ültette helyébe. Mátyás be akart nyomulni Havasalföldre, hogy Vladot visszahelyezze, azonban a brassói táborban megjelent előtte az utódul rendelt Radu és bebizonyította, hogy Vladot hallatlan kegyetlenkedései miatt utálja a nép, s nem méltó a vajdaságra. Mátyás nemcsak elejtette Vladot, hanem Budán bebörtönöztette, ahol is tíz évet ült fogságban, továbbá megerősítette Radut a vajdai méltóságban.22 Ez a körülmény aztán elodázta a török elleni támadást, így az nyugodtan felkészülhetett arra, hogy a következő évben - mint fennebb előadtuk - elfoglalja Boszniát. A töröknek ez a nagymérvű boszniai sikere végre kiváltotta Mátyás komolyabb jellegű és végre is hajtott vállalkozását. Március közepén ült össze az országgyűlés Tolnán [Tolnavára], amely kötelezte a húsz teleknél nagyobb birtokosokat, hogy ne minden húsz, hanem minden tíz jobbágy után állítsanak ki egy lovast.21 Május 29-ére volt meghirdetve a hadgyülekezés Péterváradra, s onnan indult ki Mátyás mintegy 20-25.000 főnyi sereggel, melyből 5000 lovas és 2000 gyalogos a saját katonája volt. A szultán igen ügyes taktikával előbb betört a Szerémségbe, majd a temesi végekbe, ezzel elterelte a figyelmet a Boszniát ezalatt meghódító török fősereg tevékenységéről.24 Mind a két támadás visszaveretett, de mire Mátyás Nándorfehérvárra ért, addig Bosznia meghódítása befejeztetett. Boszniát tehát nem sikerült megvédeni, mire Mátyás a nehezebb részét vállalta a dolognak: Bosznia viszszahódítását. A támadás előkészítése alatt Mátyás szövetséget kötött Velencével, melynek értelmében ő teljes erővel támad Boszniában és ezalatt Velence negyven hajóval 240