Asztalos Miklós: A magyar nagyhatalom A magyar külpolitika a kezdetektől 1526-ig. II. kötet - Historia incognita 1. - Történettudomány (Máriabesnyő - Gödöllő, 2003)
Harmadik könyv: A magyar nagyhatalom felmorzsolódása - Visszatérés az Árpádok koncepciójához
VISSZATÉRÉS AZ ÁRPÁDOK KONCEPCIÓJÁHOZ 42 Ciliéi kudarcot vallott, hiszen 1453 őszén az alsó-ausztriai rendek elűzték Bécsből. 1454-ben, amíg László Prágában tartózkodik, s egészen 1455 tavaszáig Ciliéinek nincs befolyása a király felett 43 Hunyadi kezében meghagyta a királyi javak feletti rendelkezést. 44 Ciliéi megérkezett Hunyadi seregéhez Nándorfehérvárra. A kibékülés után lett újra horvát bán és pozsonyi ispán is, amely megnyitotta az utat az ifjú király felé. 45 Az előző, 1454. áprilisi regensburgi gyűlésen szárazföldi hadjárat indítását és a kisázsiai török birtokok háborgatása céljából erős hajóhad küldését vették tervbe, továbbá megszavaztak 200.000 rajnai forint segélyt. Frankfurtba gyűlést hívtak össze a szükséges pénz előteremtése céljából. Itt megszavazták a fent említett haderőt, az ehhez szükséges adó megszavazását azonban egy újabb gyűlésre halasztották. Eközben 1455 nyarán Mehmed elfoglalta egész Szerbiát. 46 Lásd fent: a házasság nem köttetett meg. Újabb fegyvertény volt, hogy a Garai-Cilleiligához most Újlaki Miklós erdélyi vajda is csatlakozott. 47 Azért nem volt teljesen önzetlen, hiszen 1444-ben Bulgária koronáját kérte magának, majd 1453-ban ténylegesen tervbe vette Konstantinápoly felmentését, igaz, cserébe Mesembria városát kérte magának. 48 Nem tudjuk, hogyan képzelte ekkora haderő felállítását, 20.000 főt az akkori kincstári jövedelmek nehezen fedezhettek volna. Valószínűleg további zálogbirtokokra számított a koronától, amelynek pénzre volt szüksége. így váltotta meg a korábban Ciliéi zálogbirtokában lévő trencséni várakat (Beszterce, Oroszlánkő, Trencsén stb.), amelyeket később már magánbirtokaként szerepeltetett 49 A pápa hadat üzent Mehmednek, teljes bűnbocsánatot hirdetett és keresztes adót vetett ki. Meg is kezdte nyomban a keresztes had toborzását, és szervezte az Égei-tengerre igyekvő flottát, de 1456 nyarára csupán néhány gálya jelent meg. 50 Telkenként 1 forint adót vetett ki. 51 Bár a Hunyadi-ellenes párt fejei távol tartották magukat a háborútól, amikor megérkezett a hír, hogy májusban a szultán elindult, egyre többen, „sok prelátus és báró, a köznépből egész tömeg” vette fel a keresztet, csak Hunyadi megátalkodott ellenfelei maradtak távol, nem pedig az egész mágnásság. Hiba volt azonban, hogy a kereszteseket hazaküldték, nagy részük pedig csüggedten otthon maradt, s amikor V. László Bécsbe távozott, nem is tért vissza. Nem arról van szó, hogy az ország összes bárója és püspöke cserben hagyta volna Hunyadit és kárörömmel nézte volna pusztulását: sokan több hónapig a keresztes táborban voltak. Túl korán hívták őket össze, pedig a keresztények felderítése, különösen a velenceiek jól tudták, mikor merre jár Mehmed serege. Nagyobb baj volt, hogy a hadiadónak csupán töredéke folyt be a kincstárba, így zsoldosok félfogadására nem volt elég pénz. 52 Az egyes becslések szerint 18-30.000 fő. 53 60-70.000-től 10Q.000-ig teszik a török sereg létszámát. 229