A kereszténység kapujában. Zsidók, muszlimok és „pogányok” a középkori magyar királyságban, 1000 k

Berend Nóra: A kereszténység kapujában. Zsidók, muszlimok és „pogányok” a középkori magyar királyságban, 1000 k - 1300 k (Máriabesnyő, 2012)

5. Konfliktusok a pápaság és az uralkodó között - Jegyzetek

1902,1: 159 (RA, n. 3509); CD, VII/5: 472, n. CCC (RA, n. 3510); RA, n. 3542; Zimmermann - Werner, Urkundenbuch, I: 161 (RA, n. 3547); MES, II: 217-218, n. 193 (RA, n. 3419); RA, nos. 3525, 3550. Nem vettem fel azokat az adományokat és visszaadásokat, amelyeket esztergomi egyház számára tett Lodomér érsek nyomására (több, 1288. április 18-ra keltezett oklevél: RA, nn. 3483-3486). 143 MÓL DL 1221 (Zsigmond 1428-as átiratából; Budapest történetének okleveles, I: 241, n. 222] RA, n. 3490). 144 Pálos Inventarium: MOL DF 286489, 81-82; Gregorius Gyöngyösi, Vitae fratrum eremitarum ordinis sancti Pauli primi eremitae, szerk. Ferenc L. Hervay, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988, 49-50. 145 Ugyanott. 146 MES, II: 217-218, n. 193 (RA, n. 3419). 147 Ilyen oklevelet állítottak ki 1290. március 28-án (László ez év júliusában halt meg)]ÁÚO, IX: 559-560, n. 411 (RA, no. 3560). 148ÁÚO, IX: 522, n. 377 (RA, n. 3563). 149 Non est, inquit, domini vestri legem nobis imponere, séd impositam per nos sequi, obsequendi eum manere debet necessitas, non auctoritas imperandi. Karácsonyi, Mérges vipera, 7. 150 Golden, Introduction, 279-280,286-291; Golden, Qipcaqs; Morgan, Mongols, 38-40, 61-63,108-111. 151 Lodomér, in KMTL. Egy bizonyos magyarországi Lodomerius-ra vonatkozó két bolognai bejegyzést azonosítottak az érsekkel, bár az azonosítás nem bizonyítható: Gerézdi Rábán - Veress Endre, Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai 1221-1864, Századok 76 (1942): 338-344, itt 340. Biztos, hogy egyik unokaöccsét Páduába küldte tanulni: Bónis Jogtudó, 24. Lodomér leveleiről mint jogi szerkesztményekről ld. fent a 138. jegyzetet és Szovák Kornél, Lodomér érsek leveleiről, in Egyházak a változó világban, szerk. Bárdos István - Beke Margit, Tatabánya: Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata és József Attila Megyei Könyvtár, 1992,141-143; Gerics József, Krónikáink és a III. András-kori rendi intézmények friauli-aquileiai kapcsolatairól, Filológiai Közlöny 21 (1975): 309-325, itt 310-311. 152 Kollányi Ferenc, A magánkegyúri jog hazánkban a középkorban, Budapest: MTA, 1906; Solymosi, Egyházi-politikai viszonyok; Mályusz Elemér, Die Eigenkirche in Ungarn, Wiener Archiv für Geschichte des Slawentums und Osteuropas 5 (1966): 76-95. A királyi jogokról: Fraknói Vilmos, A magyar királyi kegyúri jog, Budapest, 1895. Más közép-európai országokban: Jerzy Kloczowski, LEurope centrale et orientale a l’époque de Lyon II, in 1274: Année charniére, 503-515, kül. 510. 153 Pl., CD, V/3: 487 (RA, n. 3553);ÁÚO, IX: 558-559, n. 410 (RA, n. 3554). 154 ASV Reg. Vat. 41, f. 70v (Reg. Martin IV, n. 215; VMH, 350-351, n. DLXIX). 155 Hube, Constitutiones, 107-112 (53-56. cikkely). Peter Landau,/ws patronatus: Studien zur Entwincklung des Patronats im Dekretalenrecht und der Kanonistik des 12. und 13. Jahrhunderts, Köln - Wien: Böhlau Verlag, 1975. 156 Solymosi, Egyházi-politikai viszonyok, 47-48; Fraknói, Magyar királyi kegyúri, 17-34. 209