Erdélyi László: A magyar lovagkor társadalma és művelődése 1205-1526. A magyar lovagkor nemzetségei 1200-1408 - Zsebkönyvek 10. (Máriabesnyő - Gödöllő, 2013)
A magyar lovagkor társadalma és művelődése - A lovagkor erkölcsi bírálata
lovagrend megalakulása előtt jött létre az első és sokáig egyetlen nyugateurópai lovagrend, a francia Plantagenata-rend, a rekettyegallyos címerrel. S ugyanazon időben a magyar lovagság keresztes hadjáratra ment a Szentföldre (1217). Magyar részről ismételten jelentkezett ez a vallásos harciasság I. Károly és I. Nagy Lajos valláspolitikai térítő hadjáratain, Zsigmond nikápolyi hadjáratán (1396), huszita és török háborúiban, Hunyadi János török harcaiban, különösen az 1443. évi hosszú hadjáraton, az 1444. évi várnai hadjáraton szövetségben a keresztény európai államokkal s legkivált Nándorfehérvár diadalmas keresztes megvédésekor (1456). Ezt akarta utánozni az 1514-ik évi keresztes hadjárat is, mely azonban hat heti pesti táborozásával éhínségbe és forradalomba, gyászos pusztulásra jutott. A vallásos felbuzdulás önfeláldozó vállalkozásai gazdagon termették a lovagi társadalom erényeit. A vélt és valódi jog sértéseivel szemben nagy volt az érzékenység. Viszont a királyért való harcok és a népvédő várépítések gazdasági és politikaijai/? kiterjesztésére késztették a kir. páncélos vitézeket és a királyi bárókat s e törekvések mohó vagy fokozatos törvénybe iktatása és fékezése, a jobbágyok megadóztatása és szabaddá tétele, úrbérének egyenlő arányosítása, megvédése a hatalmaskodók, tiszti zsarolások ellen: mindez főbb vonásokban megrajzolja a lovagkor erkölcsi képét, mely már nem oly szent, mint aminő a magyar vitéz Kálmán törvényének előszava szerint, szent magyar királyok nevelő hatása alatt, de már sokkal több szabad embert nevel a társadalmi és politikai élet egyre többágú útjaira, hol több az alkalom az összeütközésekre, de több a kijózanodásra és okulásra is. A magyar lovagkori első század erényeit a szent magyar királyleányok és a magyar eredetű remete pálosrend, Nagy Lajos legkedveltebb szerzetesei jellemzik elég magas fokon úgy, mint a magyar kereszténység első századát a szentkirályok. Hogy a nagy fényesség közelében kis társadalmi bűnök is sötét árnyékokként ötlenek szemünkbe, az egészen természetes. Az Árpád után következett háromszáz év volt a magyar nemzet gyermekkora, mely Szent István nevelése alá került; aztán következett a magyar lovagkor három 111