Ferdinandy Mihály: Mi magyarok. Tíz tanulmány a magyar történelemből - Historia Incognita (Máriabesnyő - Gödöllő, 2011)
6. A kereszténység védőbástyája
tottak és Szerbia sorsa közel négy évszázadra megpecsételtetett. Magyar vezérnek többé nem nyílt alkalma arra, hogy a törököt támadó hadjáratban kísérelhesse meg kivetni Európából vagy legalább a Balkán északi részéről. A rigómezei vereség után Hunyadi az újra bizalmatlan Brankovics fogságába jutott. Mindezek a kudarcok - jellemzően Hunyadi egyéniségére - nem ásták alá tekintélyét a délszlávok előtt. Doborban egy év múlva szerződést köt a bosnyákokkal a közös védelemre. Úgy látszik, újra az egész északi Balkán megszervezésének gondolata foglalkoztatta Hunyadit. Erre vall, hogy békét szerzett Tamás István bosnyák király és Brankovics közt. Bosznia politikájában 1456-ig benne a keze. Ebben az évben a török újra támad: a még nem kész védelmi vonal betörik, a szultán, aki előtt Bizánc már meghódolt, Nándor alatt áll. Hunyadi azonban Kapisztrán által lelkesített, rosszul felszerelt kicsiny seregével felveszi a csatát és elhatározó győzelmet vesz a török felett. A délszlávok felszabadítását célzó nagy balkáni terv már semmivé omlott, de Magyarország területi épségét sikerült még egy fél évszázadra megmenteni a világraszóló nándorfehérvári diadallal II. Mohamed, Konstantinápoly elfoglalója, véres fejjel kotródott el Belgrád falai alól. Midőn azonban a legnagyobb magyar balkánpolitikus alakja letűnik, védelmezett országai nem soká tudják tartani magukat. Szerbia 1459-ben, Bosznia 1463-ban végkép elbukik. Hunyadi János származását mai napig homály fedi. Akárkik is voltak azonban ősei, kétségtelen, hogy Hunyadi emelkedése a magyar köznemesi tömegek vállain ment végbe, kormányzóvá választásakor erre a harcos, sekély műveltségű tömegre támaszkodott, ez a réteg látta benne hivatott vezérét s ő fejezte ki és képviselte a nemzet, a regnicolak szuverenitását, önrendelkezési és törvényszabó jogát oly élességgel és határozottsággal, mint az ő fellépése előtt soha senki még. Hunyadi jól tudta, hogy hatalmának értelmét ez az akkor modern nemzeti-rendi gondolat adja meg s mindvégig őrizkedett másnak, mint a népből - azaz a nemesség széles rétegéből - támadt vezérnek látszani és soha sem nyújtotta ki kezét a korona után, sőt mint a hatalom tényleges birtokosa is meghajolt a legitim király jogai előtt, jóllehet Albert király halálától kezdve tizennyolc esztendőn keresztül ő volt az ország tényleges ura. Kormányzósága mindenesetre az első uralmi forma magyar földön, amely a vérszerződéstől és a belőle fakadt magyar királyságeszmétől független. Kormányzósága - amelynek modernségét eléggé jellemezhetjük azzal, hogy a későbbi II. Pius pápa óva inté a magyarokat Hunyadi választásakor a köztársasági államformától -, kormányzósága messzi fejlődés végpontja. Az a hosszú fejlődés, amely az isteni hivatást hordozó félig pap, félig fejedelem, kiválasztott vérű királyi házak uralmi gondolatától a nemzeti alkalmasság gondolatáig vezetett, már a XIII. században elkezdődött. Az Árpádház kihalásakor ugyan a királyválasztás még korlátozódott Árpád leányági leszármazóira, mégis ezek közül már arra esett a választás, aki nemzeti szempontból 163