Hóman Bálint: Magyar középkor II. kötet - Historia incognita 1. - Történettudomány (Máriabesnyő - Gödöllő, 2003)
Zsigmond király
Zsigmond király relmi kalandjaiban, másrészt pedig művészet- és tudományszeretetében is. Ezeket az átmeneti korok eszméinek és erőinek forrongására és kiegyensúlyozatlanságára visszavezethető lelki kontroverziákat végletekig fokozta Zsigmond csapongó fantáziája, szertelen indulata és határtalan könnyelműsége, egyéniségének, lelkének egész sajátos alkata. A XIV század eleje óta tüneményes gyorsasággal emelkedő, de a IV Károly-kori kulmináció után éppoly hirtelen hanyatlásnak indult luxemburgi Arlon-ház utolsó sarjadékai - Vencel, Zsigmond, Jodok és Prokop - tagadhatatlanul szép tehetséget és sok fejedelmi erényt örököltek őseiktől. A személyes bátorság és kedélyes közvetlenség mellett mindegyiküket pazar bőkezűség, a fejedelmi pompa és finomabb élvezetek szeretete, a tudomány és művészet iránt való érzék, nagystílű tervek iránti fogékonyság jellemezte. Ezek az egyéni tulajdonságok magyarázzák meg híveik egy részének minden körülmények közt kitartó ragaszkodását, maguknak a fejedelmeknek lelkes állásfoglalását egy-egy nagy politikai koncepció mellett, vaskövetkezetességüket a hatalomért való küzdelemben. Másrészről azonban - talán szláv anyáiktól örökölt féktelen szenvedélyük és kegyetlenségig fajult kényúri hajlamuk, pénzügyi politikájukat és szerelmi életüket egyaránt jellemző szilaj könnyelműségük, bölcs apáik minden kényes kérdést gyors és sikeres megoldáshoz segítő biztos judíciumát és nyugodt tapintatát megcsúfoló, meggondolatlan és erőszakos hatalomvágyuk ellensúlyozták jó tulajdonságaikat. Egyéniségüket e jellemvonások valósággal eltorzították; a lelki kettősség, a kiegyensúlyozatlanság színeivel festették alá. A nagy uralkodónak erőteljes cselekvéseik világításában nem egyszer felragyogó pompás alakja mögött sötét árnyékként bontakozott ki a nagy dinasztiák degenerált tagjainak és a parvenüfejedelmeknek alantas jellemhibáiban bővelkedő kis zsarnok képe. S a kettőslelkű fejedelmek szeszélyeitől és kegyetlenségétől szenvedő népek emlékében ennek a kis zsarnoknak a képe, a költőktől megénekelt „cseh Nero” és „a magyar királyi trónon ülő vadállat” rögződött meg; a „zsarnok királyok” képe, akik ellen épp a XV század első éveiben összes országaikban elemi erővel tört ki népeik felháborodásának vihara. Ezek a családilag determinált jellemvonások adják meg Zsigmond király egyéniségének rajzát. Zsigmond őseitől nagy államférfiúi képességeket örökölt, de e képességek közt a katonai tehetségnek nem jutott hely. A hadvezetéshez semmi érzéke nem volt. A legtökéletesebben kidolgozott haditervet is képes volt egy könynyelmű lépéssel, gondtalan késedelmeskedéssel, avagy szeszélyes elbizakodottsággal hatalomra dönteni. Az elgondolásban nagy hadivállalatainál nem igen volt hiba, de a kivitel rendszerint tökéletlen volt. A diplomáciában már sokkal nagyobb mester volt. A konstanzi zsinat világtörténeti jelentőségű határoza199