Kovács Ilona: Dilettánsok az irodalomban. Sade márki, Casanova et al. - Irodalom- és művészettörténet (Máriabesnyő - Gödöllő, 2004)
KIK A DILETTÁNSOK AZ EURÓPAI IRODALOMBAN?
Könnyû olyan példákat hozni bármelyikünk olvasói gyakorlatából, ahol vagy a korabeli kritika véleménye nem egyezik meg az utókor ítéletével (ld. korukban meg nem értett írók, pl. Flaubert, Joyce vagy akár Ady és József Attila ellen indított korabeli, viharos támadásokat, sõt pereket7), vagy egy adott korban, esetleg saját korunkban élesen ütköznek a különféle megítélések, és a legnehezebben bizonyítható ugyan, de az olvasói gyakorlat és az irodalomtörténeti-kritikai megítélés nyilvánvalóan nem esik egybe. Hans-Robert Jauss, a befogadási esztétika megalapítója éppen Flaubert pere ürügyén ismerteti egy kortárs, Ernest Feydeau siker-regényét, amely egy Fanny nevû hölgyrõl és szerelmi viszontagságairól szól (akárcsak a Bovaryné), abban az összefüggésben, hogy Feydeau regénye óriási anyagi sikert aratott, nem úgy, mint Flaubert. Fanny ugyanis megtér a családi tûzhelyhez, és szeretõjét dobja ki a férj kedvéért, nem pedig arzénos öngyilkossággal mérgezi meg önmagát és olvasóinak a lelkét. Jauss ragyogóan bizonyítja, hogy a Feydeau-regény közhelyessége lehetett a siker titka, Flaubert azóta agyonértékelt kegyetlensége hõseivel szemben viszont sértette az átlagolvasó ízlését, beleértve a kritikusok túlnyomó többségét is. Amíg nincsen megbízható mérési módszer az olvasásra, és a valóságos olvasmány-élmények feltérképezésére (hiszen az eladási számok épp úgy megtévesztõek, mint a szociológiai felmérések, amelyek inkább azt tükrözik, mit hallott az illetõ az adott szerzõrõl, vagy mit tanult az iskolában, de nem mutatják, hogy valóban olvasta és értékelte-e a saját gyakorlatában...), meg kell elégednünk azzal az ingatag értékrenddel, amely elsõsorban az intézményesített, és különbözõ szintû iskolákban terjesztett véleményeket tükrözi. Vajon ez az értékrend mennyire tárgyilagos? Mivel lehet összevetni a dilettáns szerzõk teljesítményét, milyen mérce tájékoztat a hivatásosok szakértelmérõl, azaz hogyan lehet mérni az írói tudást és tehetséget? Érdemes lenne itt visszatekintenünk az írói akadémiák és tudományos társaságok múltjára, de abból újabb tanulmány kerekedne ki. Most csak egy nagyon velõs összefoglalást próbálok adni a bonyolultan szerteágazó kérdéskör lényegérõl, hogy elérhessek a vár-10 0.qxd 10/5/2004 2:15 PM Page 10