Lázár Gyula: Az Ozmán Birodalom fénykora és hanyatlása (Máriabesnyő - Gödöllő, 2011)

Lázár Gyula: Az Ozmán Birodalom fénykora és hanyatlása

Míg az ozmán hadak Konstantinápoly vívásával voltak elfoglalva, a keresztények, kivált Magyaror­szágban, Hunyady János lángleikének befolyása alatt, mindig nagyobb tevékenységet fejtettek ki. A hős győzelmei mindig alkalmatlanabbakká kezdőnek vál­ni Mohamednek, ki végre oly szándékkal indult ki új fővárosából, Konstantinápolyból: hogy megvévén Ma­gyarország védbástyáját, Nándorfehérvárt, onnan ma­gába ezen gazdag ország szívébe fogja vezetni jani­csárjait, hogy így apja legforróbb óhajtását, Magyar­­ország meghódítását végrehajtsa. Az 1456. év nyár végén Mohamed 200 ezer har­cossal és több mint 300 ágyúval Nándorfehérvár fa­lai alá érkezett, melyet azonnal szárazon és vízen ke­mény ostrom alá vett. A fenyegetett város őrsége nem volt nagy, de mert mindegyike a bajnokoknak meg vala győződve Hunyady János segélyéről, ki bi­zonyára nem fogja veszni hagyni az ország legfonto­sabb bástyáját kelet felől, a félelmet senki sem is­merte. És valóban úgy volt; Hunyady és vitéz társa, Capist­­rán János alig értesültek Nándorfehérvár veszedel­méről, midőn mindent elkövettek, hogy annak segé­lyére legyenek. Nagy vesződségek között végre si­került egy 60 ezer főből álló sereget hozni össze, mely­nek nagyobb része azonban rosszul fegyverezett cső­cselékből állott, melyet elébb a fegyverviseléshez és a katonai fegyelemhez kellett vala szoktatni. Nándorfehérvár ostroma már tizennégy nap óta tartott; s ámbár a várőrség vitézül viselte magát, az amúgy is megrongált falakon máris veszélyes nyo­58

Next