Margittai Gábor: Nyugtalan klasszikusok. Ars Poeticák és arcpoétikák - Hagyománytudat Babits Mihály esszéművészetében - Irodalom- és művészettörténet 8. (Máriabesnyő - Gödöllő, 2005)
Irodalomtörténeti hagyománytudat és esszéváltozatok a 30-as években - Válság és kultusz a 30-as évek magyar kultúrtörténeti gondolkodásában. Hagyománytudat és írástudói szerepértelmezések
3.1. Athenaeum Noha a hivatalos kultúrkonzervativizmus filozófiai tudományeszményét képviselő folyóirat „két háború közötti időszakának meghatározó vonása az uralkodó filozófiai álláspont hiánya”,196 azért meglehetősen fontos szerepet kap a lapban a „nemzeti filozófia” történelmi feladatainak kijelölése és a metafizika feltámasztása - a teljes nemzeti feltámadás érdekében. Az első világháború előtti időszak antipozitivista (és olykor antiliberális) új idealista irányzataihoz, a neokantianizmus és az életfilozófiák változataihoz (többek között Böhm Károly vagy az ifjú Lukács György köre) Alexander Bernát 1915-ös köszöntő írásában a magyar filozófia nemzeti jellegének és nemzetkarakterológiai lehetőségeinek érvrendszere kapcsolódik, amely a továbbiakban meghatározza az Athenaeum filozófiai hagyománykoncepciójának retorikáját. A hangadó szerzők szerint Trianon árnyékában a nemzeti újjáéledés kulcsa csupán a filozófiai diszciplínák (metafizikai) megújítása és a kultúr- és történetbölcseletek kidolgozása lehet. A filozófia messianisztikus értelmezéséhez azonban a folyóirat - akárcsak a szellemtörténeti messianizmus - végeláthatatlan (és reménytelen) küzdelmet folytat a nemzeti és az egyetemes, a sajátos és az általános, az aktuális és a platonikus kategóriáinak elsősorban nemzetnevelő célzatú összeegyeztetéséért. A kategoriális szintéziskísérlet retorikáinak alapmotívuma a remény, hogy Európa szellemi válsága a filozófiai érdeklődést fokozni fogja - mint ahogy alapmotívuma a sorozatos csalatkozás is ebben a reményben. A 20-as évek konzervatív-hungarocentrikus provincializmusát főként majd a következő évtized szellemtörténeti vitái, szemléleti változásai tágítják általánosabb kultúrbölcseleti dimenziókba. 1921-ben, Bölcselkedés és élet cí-90