Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)
Lexikon A–Zs
Győrbíró Endre, primőr, léczfalvi és uzoni (Máramarossziget, Máramaros vm„ 1879. - ?) producer, vállalatigazgató. Ludovika Akadémiát végzett, amelynek utóbb tanára lett. Harcolt az I. világháborúban, majd a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. 1926-ban ezredesi ranggal nyugdíjazták, ezután a moziszakmában működött: 1931-től 1934-ig az Országos Tiszti Kaszinó filmszínházát, majd 1936-ig a Royal Apollo-t és 1936-tól 1938-ig a Fórum filmszínházat vezette mint üzemvezető igazgató. 1941 szeptemberétől az Esperia Filmforgalmi Rt. nevű magyar-olasz filmvállalat ügyvezető igazgatója volt. - Felesége ocskói Ocskay Valéria; leánya Mária-Anna 1938 májusában feleségül ment Dávid Józsefhez, a Batizfalvy-szanatórium orvosához. - Filmjei: Tavaszi szonáta (1942, Lévay Bélával), Gazdátlan asszony (1944). Castiglione 222. p., Lévay 221. p., Gulyás XI. 798-799. pp., Magyar Film 1941/38.1941. szept. 20., Mozi és Filmvilág 1938/5.1938. jún. 5. Győrffy György (? - ?) gyártásvezető. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Filmje: Orient express (1943). Győrffy József (? - ?) felvételvezető. Életrajzi adatai ismeretlenek. - 1943-44-ban felvételvezető néhány filmnél (pl. Ördöglovas, Ez történt Budapesten). Hosszú szünet után, 1957-től 1973-ig tizenkét film gyártásvezetője (pl. Gerolsteini kaland, Nehéz kesztyűk). - Filmjei: Orient express (1943), Ördöglovas (1943), Egy gép nem tért vissza (1943-44), Machita (1943-44), Ez történt Budapesten (1944, Maár Györggyel). György István (Budapest, 1899. nov. 29. - Budapest, 1958. ápr. 14.) RENDEZŐ, vágó, forgatókönyvíró, producer. Eredetileg festőnek készült és a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1918-tól filmgyári vágó és segédrendező, 1922-től önálló rendező. 1945 után nem rendezhetett játékfilmet, a Kohó- és Gépipari Minisztérium filmstúdiójában ipari filmeket készített. Egyes visszaemlékezések szerint a magyar filmgyártás egyik legrejtélyesebb figurája volt. - Szívesen dolgozott fel paraszti tárgyú történeteket népszínmű-stílusban: már a némafilm-korszakban sikert ért el Gárdonyi Géza-történeteivel (pl. Aggyisten, Birü), majd hangosfilmen is népszínmű-stílusú történeteket rendezett (A bor, Fehérvári huszárok). Mint rendező, nevéhez fűződik Az iglói diákok és a Sárga rózsa sikere, valamint az 1938-as Eucharisztikus Kongresszusra készült Az örök titok. 1941-től saját filmvállalata volt György István Filmprodukció néven és a Palatínus Filmmel közösen készített egy produkciót (Enyém vagy!). - Filmjei: Csókolj meg, édes! (1932, vágó), Befújta az utat a hó (1932, rövid), Piri mindent tud (1932, vágó), A bor (1933, vágó is), Márciusi mese (1934, vágó), Az iglói diákok (1934), A nagymama (1935), A királyné huszárja (1935), Zivatar Ke-menespusztán (1936, forgatókönyvíró is), Családi pótlék (1937, vágó), Az örök titok (1938), Fehérvári huszárok (1938, vágó is), Álomsárkány (1939, vágó), Nem loptam én életemben (1939, vágó), Isten tenyerén (1939, művészeti vezető Martonffy Emillel), Göre Gábor visszatér (1940, Gvőrbíró Endre, primőr, léczfalvi és uzoni___________ forgatókönyvíró is), Beata és az ördög (1940, forgatókönyvíró is Horváth Árpáddal), Sárga rózsa (1940), Enyém vagy! (1942, vágó is, forgatókönyvíró is, producer is Güttler Antallal), Az éjszaka lánya (1942, vágó). - Meg nem valósult filmforgatókönyvei: Felszállott a páva (1941, Havadi Barnabással), Szabadság... Szerelem (194?). Castiglione 222. p., Ábel I. 430. p., Lévay 87. p., ÚMÉL. II. 1181. p., MFSzSz. Igazoltatások 423M/1945.1945. aug. 18. György István Filmprodukció. - 1941-ben alapította György István filmrendező. Iroda: Mexikói út 54. (a kölcsönző részlegé: Erzsébet krt. 8.). 1946-ig működött a cég. - Filmje: Enyém vagy! (1942, Palatínus Filmmel). - Tervezett, meg nem valósult filmje: Felszállott a páva (1942). Filmművészeti Évkönyv (1944) 292. és 299. pp., (1945-46) 258. p. Győry Matild (Budapest, 1879. szept. 9. - ?) színésznő. 1896-ban Polgár Béla társulatában kezdte pályáját, évekig tartó vidéki működés után az Apolló Kabaré tagja volt. - Szerepelt némafilmekben is {Akit ketten szeretnek, Vigyázz a csókra!). - Filmje: A sárga csikó (1936). Schöpflin II. 162. p., MSzSzSz. Igazoltatások 150/1945.1945. márc. 1. Győző László (Szekszárd, Tolna vm., 1918. máj. 9. - Budapest, 1973. febr. 18.) színész. 1941-ben végezte el a Színiakadémiát és Sátoraljaújhelyen kezdte pályáját. A II. világháború után a Magyar, 1947-1949 között a Nemzeti Színház tagja volt. Ezután az Úttörő, a Fővárosi Operettszínházban és a Magyar Rádió színtársulatában lépett fel. 1963-tól a szolnoki Szigligeti Színházban játszott. - 1961-ben még szerepelt a Két félidő a pokolban c. produkcióban. - Filmje: Muzsikáló május (1941, rövid). MSzL. 274. p., MSzSzSz. Igazoltatások 1753/1945.1945. ápr. 23. Gyulai Antal —> Péterffy Antal. Gyulai Gaál Ferenc (Budapest, 1915. aug. 22. - Budapest, 1981. jan. 31.) zeneszerző. Öccse Gy. G. János (sz. 1924.) zeneszerző. - Gimnáziumi érettségi után 1934-től 1939-ig a budapesti Zeneakadémián Siklós Albertnál zeneszerzést, Unger Ernőnél vezénylést tanult. 1941-től a Royal Revü Színház, 1943. szept. 1-től a Fővárosi Operettszínház karnagya. 1945-től 1954-ig és 1955-től 1959-ig a szolnoki Szigligeti Színház, 1959-1960 között az egri Gárdonyi Géza Színház zenei vezetője, 1960-tól a Fővárosi Operettszínház karnagya volt. írt sanzonokat, dalokat, de musicalt és rádióoperettet is. - A negyvenes évek elején néhány filmhez szerzett zenét, majd hosszú szünet után 1974-ben Baróti Gézával és Eisemann Mihállyal a Bástyasétány ’74 c. film zenéjét írta.- Filmjei: Gorodi fogoly (1940), Eladó birtok (1940, zenei vezető), A cigány (1941, Balázs Gyulával), Behajtani tilos! (1941—42, Balázs Gyulával és Holéczy Ákossal), Lejtőn (1943, vitéz Náray Antallal), Sárga kaszinó (1943). ÚMÉL. II. 1199. p., MFSzSz. Igazoltatások (szám nélkül), MSzSzSz. Igazoltatások 2568/1945. 1945. jún. 7. Gyurián József (? - ?) színész. Életrajzi adatai ismeretlenek. - 1958-ban még szerepelt a Vasvirág c. produkcióban.- Filmje: Fiú vagy lány? (1944). 128