Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)

Lexikon A–Zs

Sugár Sári Stolz Hilda (Kolozsvár, Kolozs vm., 1907. - ?, 1973.) SZÍ­NÉSZNŐ. 1923-ban Kolozsvárott kezdte pályáját, azután Max Reinhardt bécsi színiiskoláját végezte el. „Helen Steele”, majd később „Hilde von Stolz” néven német filmekben sze­repelt. Ezután pár évig Kolozsvárott és a temesvári szín­házban játszott, a harmincas évek közepétől Berlinben film­­színésznő. - Első férje Polónyi János volt, majd 1940. aug. 17-én nőül ment Franz Reinelt gyároshoz a németországi Grunauban. - Pályája során majdnem ötven német filmben szerepelt (Bécsi bál, Don Juan a leányiskolában, Jud Süss, Münchausen, stb.). - Filmje: Mária nővér (1936, magyar­német). Castiglione 569. p„ Enyedi 341. p., Színházi Magazin 1940/35.1940. aug. 25. Stylus Filmipari Rt. - Előzményét 1912-ben alapította De­ák Jenő mérnök Általános Mozgóképipari Vállalat néven. 1921-ben alakult át a cég Stylus Filmipari Rt.-vé. Iroda: Er­zsébet krt. 8., alaptőke: 50.000 pengő. Tulajdonosai: Vág H. Lajos (újtátrafüredi lakos), Deák Lajos (hátszegi lakos) és Deák Zoltán. Ügyvezető igazgató: Deák Jenő. Míg a vállalat első két filmje (A bor, Az okos mama) sikert ért el, az 1936- os Pogányok c. Herczeg Ferenc-adaptációja csúfosan meg­bukott és ez csődbe vitte a céget. - Filmjei: A bor (1933), Az okos mama (1935), Pogányok (1936). Castiglione 94-95. pp., Filmművészeti Évkönyv (1935) 168. p., (1937) 251. p., Filmkultúra 1934/7-8. 1934. júl. 1. Subik Péter (? - ?) gyermekszínész. Életrajzi adatai isme­retlenek. - Filmje: Heten, mint a gonoszok (1942). Sugár Károly; Storbeck Károly (Budapest, 1882. nov. 2. ­­Budapest, 1936. júl. 30.) színész. Temesvárott végezte isko­láit. 1901-től vándorszínész, majd 1907-1909 között elvé­gezte a Színiakadémiát. 1910-től a Nemzeti Színház tagja. Ezután harcolt az I. világháborúban és hadifogságba esett. 1918-tól a Nemzeti, 1922-23-ban a Renaissance, majd 1923- tól haláláig újra a Nemzeti Színház tagja volt. 1922-ben Gre­­guss-díjjal tüntették ki. - 1932-ben A vén gazember c. Mik­­száth-adaptáció főszerepét, Borly Gáspárt alakította. - Film­je: A vén gazember (1932, magyar-német). - Róla megje­lent: Kovács Tivadar: Sugár Károly (Adattár) (Színháztörté­neti Füzetek 11.) Színháztudományi és Filmtudományi In­tézet - Országos Színháztörténeti Múzeum, Budapest, 1957. Castiglione 572. p., Schöpflin IV144-145. pp., MSzL. 703. p., ÚMÉL. V 1309. p. Sugár Lajos (Budapest, 1893. máj. 4. - Budapest, 1974. máj. 14.) színész. 1909-ben lépett először színpadra. Ezután Kassán, Kaposvárott, Kecs­keméten, Szombathelyen és Sopron­ban játszott. 1923-1925 között Bu­dapesten a Renaissance, 1925-26- ban a Renaissance és Belvárosi, 1926- tól 1932-ig a Belvárosi, 1932-33-ban a Magyar Színház tagja volt. 1935- 36-ban az Andrássy úti, 1936-37-ben a Magyar, 1937-1941 között a Magyar és Andrássy, 1941-től 1944-ig az Új Magyar Színházban szerepelt. 1951-1974 között a Nemzeti Színházban lépett fel. - Felesége Singer Margit (szül. Budapest, 1897. szept. 27.) színésznő. -1929- ben már feltűnt az utólag hangosított Csak egy kislány van a világon c. némafilmben, majd a magyar filmek állandó mel­lékszereplője lett. Kimért, disztingvált stílusával nagysze­rűen alakított inasokat, lakájokat (120-as tempó, Tavaszi szo­náta), pincéreket (Meseautó, Bercsényi huszárok) vagy szál­lodaportásokat (Hétszilvafa, Férfihűség). 1945 után is szere­pelt még néhány produkcióban (Díszmagyar, A nagyrozsdási eset, A kőszívű emberfiái). - Filmjei: Piri mindent tud (1932), A bor (1933), Meseautó (1934), A királyné huszárja (1935), Az okos mama (1935), Havi 200 fix (1936), Méltóságos kis­asszony (1936), Az aranyember (1936), Tomi, a megfagyott gyermek (1936), Pogányok (1936), Sportszerelem (1936-37), Pesti mese (1937), 120-as tempó (1937), Hotel Kikelet (1937), A 111-es (1937), Cifra nyomorúság (1938), Péntek Rézi (1938), Azurexpress (1938), A hölgy egy kissé bogaras (1938), A pusztai királykisasszony (1938), Toprini nász (1939), 5 óra 40 (1939), Pénz áll a házhoz (1939), Tökéletes férfi (1939), Két lány az utcán (1939), A miniszter barátja (1939), Áll a bál (1939), Bercsényi huszárok (1939), Göre Gábor vissza­tér (1940), Erzsébet királyné (1940), Dankó Pista (1940), Sok hűhó Emmiért (1940), Hazajáró lélek (1940), Egy csók és más semmi (1940), Igen vagy nem? (1940), Vissza az úton (1940) , Elnémult harangok (1940), Hétszilvafa (1940), Lán­gok (1940), Ma, tegnap, holnap (1941), Havasi napsütés (1941), Egy tál lencse (1941), Néma kolostor (1941), András (1941), Édes ellenfél (1941), Leányvásár (1941), Bűnös vagyok (1941), Három csengő (1941), Kölcsönkért férjek (1941), Csákó és kalap (1941), Intéző úr (1941), Bob herceg (1941), Miért? (1941) , Kísértés (1941), Dr. Kovács István (1941), A szűz és a gödölye (1941), Régi keringő (1941), Haláltánc (1941), Tavaszi szonáta (1942), Szép csillag (1942), Szíriusz (1942), Kétezerpengős férfi (1942), Estélyi ruha kötelező (1942), Jelmezbál (1942), Csalódás (1942), Egér a palotában (1942), Férfihűség (1942), Külvárosi őrszoba (1942), Keresztúton (1942) , Katyi (1942), A tökéletes család (1942—43), A 28-as (1943) , Anyámasszony katonája (1943), Afrikai vőlegény (1943), Makrancos hölgy (1943), Sziámi macska (1943), Valamit visz a víz (1943), Szováthy Éva (1943), Ágrólszakadt úrilány (1943), Tengerparti randevú (1943, magyar-bolgár), Majális (1943), Boldog idők (1943), Ördöglovas (1943), Boldoggá teszlek (1944) , Fiú vagy lány? (1944), Makkhetes (1944), Csíki Borka tánca (1944, befejezetlen). Castiglione 572. p., Schöpflin IV 145. p., MSzL. 703. p., ÚMÉL. V 1310. p., MSzSzSz. Igazoltatások 6/1945. 1945. márc. 1. Sugár Sári (Budapest, 1919. jún. 23. - ?) színésznő. Artis­taképzőt végzett, majd 1938-ban az Országos Színészegye­sület színiiskoláját. Erdélyi Mihály színházaiban játszott, il­letve 1941-42-ben a Fővárosi Operettszínházban is. A II. világháború után az Erzsébetvárosi Színházban, a Kamara Varietében és az Állami Faluszínházban szerepelt. 1952-től a Fővárosi Operettszínház, 1954-től az Állami Déryné Szín­ház, 1957-től a Kamara Varieté tagja volt. - Filmjei: Péntek Rézi (1938), Rozmaring (1938), Erzsébet királyné (1940). Színészlexikon (1991) 207. p., MSzSzSz. Igazoltatások 1293/1945. 1945. ápr. 3. 283

Next