Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)
Lexikon A–Zs
Egyed Lenke Álomsárkány (1939), Nem loptam én életemben (1939), Pepita kabát (1940), Egy bolond százat csinál (1942), Kerek Ferkó (1943), Harmatos rózsaszál (1943, rövid), A színház szerelmese (1944), Egy pofon, egy csók (1944). Castiglione 116-117. pp„ Ábel I. 283. p„ MSzL. 180. p„ KM KA. I. 230. p., Magyar Film 1941/1.1941. jan. 4., Enyedi Sándor közlése. Egyed Lenke (Marosvásárhely Maros-Torda vm., 1881. nov. 4. - ?) színésznő. 1898-ban Krecsányi Ignác társulatában kezdte pályáját. Miskolcon, Debrecenben, Pécsett, Szegeden játszott. 1933-1935 között a Magyar Műszínkörben, 1934-ben az Új Thália, 1935-ben a Bethlen-téri, 1937-ben a Városi Színházban lépett fel. 1939-40-ben a Belvárosi, 1941-42-ben a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1942-ben és 1944-ben a Madách Színházban játszott. 1945-ben az Igazolóbizottság egy évre eltiltotta a szerepléstől. Hosszú szünet után 1957- ben A Magyar Néphadsereg Színházában még fellépett. Férje Fekete Oszkár volt. - Jellemszerepeket játszott. - Filmjei: A hölgy egy kissé bogaras (1938), Rozmaring (1938), Süt a nap (1938), Gyimesi vadvirág (1938), 5 óra 40 (1939), Karosszék (1939), A miniszter barátja (1939), Földindulás (1939), Férjet keresek (1939-40), Sarajevo (1940), Hazajáró lélek (1940), Szeressük egymást (1940), Balkezes angyal (1940-41), Szabotázs (1941), Lelki klinika (1941), Emberek a havason (1941-42), Behajtani tilos! (1941—42), Negyedíziglen (1942), Külvárosi őrszoba (1942), Üzenet a Volgapartról (1942), Ópiumkeringő (1942), Késő (1943), Tilos a szerelem (1943), A 28-as (1943), Afrikai vőlegény (1943), Fekete leves (1943, rövid), Kalotaszegi madonna (1943), Féltékenység (1943), És a vakok látnak... (1943), Fény és árnyék (1943), Futóhomok (1943), A látszat csal (1943), A két Bajthay (1944), Tűz a hegyen (1944, befejezetlen). Schöpflin 1.394. p., MSzL. 181. p., Gulyás VII. 145-146. pp., MSzSzSz. Igazoltatások 1857/1945.1945. máj. 2. Egyed Miklós, H. (Sajógömör, Gömör és Kishont vm., 1915. aug. 15. - ?) zeneszerző. Szülei: H. Egyed Aladár sajógömöri ev. lelkész, majd szegedi főesperes, Krausz Vilma. - Orvosi tanulmányait a szegedi egyetemen, zenei tanulmányait magánúton végezte. 1939-től a szegedi egyetem gyógyszertudományi intézetének tanársegéde volt. Az 1960-as években kórházi orvos Cleveland-ben, az USA-ban. Számos jazzszámot írt. Filmje: A tökéletes család (1942-43, Polgár Tiborral). Gulyás VII. 146. p., Magyar Muzsika 370. p., Hungarians in America (1963) 95-96. pp. Egyed Zoltán (Válaszút, Kolozs vm., 1894. ápr. 19. - Budapest, 1947. jún. 28.) filmújságíró. Szülei: székelyvásárhelyi Egyed Béla, Gerzon Mária. - Nagyenyeden érettségizett, ezután a kolozsvári egyetem jogi karára járt. Végigharcolta az I. világháborút, majd 1921-től Budapesten újságíró, többek közt a Reggel c. hétfői lapban, később Az Est c. napilapban szerkesztette a mozirovatot. 1937-ben fél évig Hollywoodban a filmgyártást tanulmányozta. 1938-1944 között a Film, Színház, Irodalom c. hetilap főszerkesztője volt. 1944 decemberében a nyilasok Sopronkőhidára vitték, ahonnét súlyos betegen tért haza. Több színdarabot írt és regényei is jelentek meg. - Színiiskola c. drámájából az USA- ban 1938-ban film készült. Az 1940-es évek első felében a magyar színművészet irányítója, rettegett nagyhatalmú kritikusa volt, Karády Katalint ő fedezte fel és patronálta. - Meg NEM VALÓSULT FILMFORGATÓKÖNYVEI: A 3 hupuci (1937, Hunyady Sándorral és Indig Ottóval), Military (1941). Castiglione 117. p., Schöpflin 1.394. p., MSzL. 181. p., Gulyás VII. 147-148. pp., ÚMIL. I. 528. p„ ÚMÉL. II. 318. p. Eiben István (Budapest, 1902. dec. 21. - Budapest, 1958. okt. 23.) operatőr. Középiskola után 1916-ban mint laboráns kezdte pályáját Fröhlich János és Fodor Aladár Kinoriport-vállalatánál, majd Bécsi József mellett segédoperatőr. 1919-től önálló operatőr, 1929-től a Corvin, illetve a Hunnia Filmgyár állandó munkatársa, 1942-ben főoperatőri rangot kapott. 1944 januárjában a magyar filmgyártás körüli érdemeiért Nemzetvédelmi Kereszttel tüntették ki, amit három hónap múlva zsidó felesége miatt megvontak tőle. 1945-ben az Igazolóbizottság a fenti kitüntetés miatt feddésre ítélte, de továbbra is dolgozhatott. 1952-től haláláig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán az operatőri ismeretek tanára volt. 1953-ban érdemes művész lett, 1955- ben Kossuth-díjjal tüntették ki. - A legtöbbet foglalkoztatott magyar operatőr volt, a műtermi bevilágítás kitűnő ismerője, aki mintegy 150 filmet fotografált. Néhány némafilm (.A lélekidomár, Névtelen vár, Hazudik a muzsikaszó, stb.) után ő fényképezte az első magyar hangosfilm, A kék bálvány felvételeit. Mint a Hunnia vezető operatőre, számtalan ott készült magyar és német filmnél dolgozott. Szintén az ő nevéhez fűződnek a II. világháború utáni első film, A tanítónőképei, majd még több sikeres filmet fotografált (Beszterce ostroma, Mágnás Miska, Déryné, Egy pikoló világos, Dollárpapa, Külvárosi legenda). - Filmjei: A kék bálvány (1931), 94