Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)
Lexikon A–Zs
Gertler Viktomé ború után a vezető rendezők egyike lett, több filmtörténeti jelentőségű produkciót rendezett (Díszmagyar, Állami áruház, Gázolás, Dollárpapa, Felfelé a lejtőn, stb.). - Filmjei: Az ellopott szerda (1933), Én voltam (1936, Bárdos Artúrral), Évforduló (1936, művészeti vezető), Mária nővér (1936), A férfi mind őrült (1937), Marika (1937), Elcserélt ember (1938, forgatókönyvíró is), Cifra nyomorúság (1938), A leányvári boszorkány (1938). - Könyve: Az én filmem. A szerző kiadása, [Budapest], 1942. Castiglione 205-206. pp., Ábel I. 396. p., Schöpflin II. 105. p., Gulyás X. 837. p., ÚMÉL. II. 1002. p., MFSzSz. Igazoltatások 20/1945. 1945. jún. 18. és 106/1945.1945. jún. 30. Gertler Viktomé; Sörös Erzsébet (Bosznabrod, Bosznia-Hercegovina, 1909. júl. 4. - ?) színésznő, vágóasszisztens. - Férje Gertler Viktor rendező volt. - Filmjei: Lesz, ami lesz (1941), Ne kérdezd, ki voltam (1941). MFSzSz. Igazoltatások 106/1945.1945. jún. 30., MSzSzSz. Igazoltatások 1773/1945.1945. ápr. 23. Gervay Marica; Schaffer Mária (Budapest, 1919. febr. 24. - Woodbury, New York, USA, 2005. jún. 15.) színésznő. Szülei: Scháffer Sándor zenekritikus, Gervay Erzsi operaénekesnő. - 1926-ban gyermekszépségversenyt nyert. Éneklést az édesanyjától, színészetet Pünkösti Andornál tanult. 1934-ben filmszerepléssel tűnt fel, majd 1934-35-ben a Metro-Goldwyn-Mayer filmvállalat meghívására az USA-ban volt öt hónapig, de kezdődő amerikai filmkarrierje meghiúsult. Visszatérve 1935-ben a Kamara és az Andrássy úti, 1938-ban a Magyar és az Andrássy úti Színházban játszott, 1940-ben a Fővárosi Operettszínházban szerepelt. 1944-ben már nem kaphatott működési engedélyt, ugyanekkor lakásán zsidókat bújtatott. 1945-ben az Új, 1946-ban a Magyar Színházban még fellépett. 1958 júliusában az USA-ba emigrált. - 1946-ban férjhez ment László György sebészhez, gyermekeik: Marica (szül. 1947.), György (szül. 1949.). Második férje Pintér György elektromérnök.- 1934-ben Az iglói diákok Tirtsák Évijeként tűnt fel és emelkedett a sztárok közé, majd még két filmfőszerepet kapott.- Filmjei: Az iglói diákok (1934), Szent Péter esernyője (1935), A 111-es (1937). Castiglione 206. p., MSzL. 255. p., Magyar Muzsika 385. p., KMKA. 1.315-316. pp., MSzSzSz. Igazoltatások 1230/1945.1945. márc. 1., Gervay Marica közlése. Globus Film Kft. -1936 októberében alakult, tulajdonosai Sas Béla és Faludi Sándor, ügyvezető Sas László, a Hermes Film eddigi ügyvezetője. Iroda: Erzsébet krt. 8., törzstőke: 10.000 pengő. A cég - amely 1939-ben szűnt meg - sikeres vígjátékokat gyártott. 1944 után Sas László ismét létrehozta a vállalkozást, amely Pásztor Béla Centrál vállalatától átvéve Ráthonyi Ákos XIV. René c. produkcióját gyártotta volna 1946-ban. Ekkor Lederer Sán-dorné, majd Szegő Andor volt Sas társa az 1948-as megszűnésig. - Filmjei: Hetenként egyszer láthatom (1937), Segítség, örököltem! (1937), Pillanatnyi pénzzavar (1937-38). Castiglione 210. p., Filmművészeti Évkönyv (1937) 247. p„ (1945- 46) 257. p„ (1947) 259. p„ (1948) 246. p., Filmkultúra 1936/11.1936. nov. 1. Glósz Helén (Budapest, 1891. máj. 15. - ?) színésznő, énekesnő. Énektanulmányait a Nemzeti Zenedében Molnár Imre és a bécsi konzervatóriumban V Fuchs tanítványaként végezte. 1935-ben a Városi Színház énekesnője és a Szent István-bazilika énekkarának tagja volt. - Filmje: Szabotázs (1941). Magyar Muzsika 385. p., MSzSzSz. Igazoltatások 4340/1945.1945. okt. 12. Gobbi Hilda (Budapest, 1913. jan. 6. - Budapest, 1988. júl. 19.) színésznő. Szülei: G. Ede huszártiszt, Schneckenburger Margit. Nagyapja G. Alajos, a Nemzeti Színház első hegedűse, majd a Nemzeti Zenede igazgatója. - A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, illetve a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetben tanult, majd 1935-ben végezte el a Színiakadémiát és a Nemzeti Színház művésze lett. 1960-1970 között a József Attila, 1971-től 1982-ig ismét a Nemzeti, majd haláláig a Katona József Színház tagja volt. 1941-ben Farkas-Ratkó-díjat, 1949-ben Kossuth-díjat, 1950-ben érdemes, 1955-ben kiváló művészi kitüntetést kapott. Színészi munkássága mellett jelentős társadalmi tevékenységet fejtett ki: kezdeményezésére jött létre a Horváth Árpád Színészkollégium (1947), a Jászai Mari Színészotthon (1948), az Ódry Árpád Színészotthon (1950) és ő teremtette meg a Bajor Gizi Színészmúzeumot (1952). - Már korai szerepeiben is gyakran játszott korosabb hölgyeket, idősebb asszonyságokat. Számtalan filmben szerepelt 1945 után is (Janika, Különös házasság, Az aranyember, Sellő a pecsétgyűrűn, Amerikai cigaretta, stb.), emlékezetes alakítása a Mágnás Miska kleptomániás arisztokrata öregasszonya. Filmjei: A kölcsönkért kastély (1937), Megvédtem egy aszszonyt (1938), Péntek Rézi (1938), A hölgy egy kissé boga-120