Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)
Lexikon A–Zs
Hausz Mária Harmonia Filmipari és Filmforgalmi Vállalat Kft. -1935- ben alapította Pless Ferenc és Kiss József (előzménye Pless kis egyéni cége). Iroda: Akácfa út 7. A vállalkozást 1939-ig az egyik első magyar hangosfilmgyártó, Pless Ferenc vezette. 1939-ben Kiss József kilépett a vállalkozásból és helyét vitéz Rostaházy Károly foglalta el, aki a cég vezetője is lett. 1941-ben báró Podmaniczky Félix filmrendező lett vitéz Rostaházy helyett a kft. társtulajdonosa és vezetője. 1941 októberében a vállalat megszűnt. 1945-1948 között ismét működött Pless Ferenc vezetésével „Harmonia-Pless Film” néven. - Többnyire nagy közönségsikert elért, szórakoztató vígjátékokat (Az új rokon, Három sárkány, A kölcsönkért kastély, Magdát kicsapják, stb.) gyártott. - Filmjei: Az új rokon (1934), A csúnya lány (1935), Három sárkány (1936), Az én lányom nem olyan (1937), A kölcsönkért kastély (1937), Magdát kicsapják (1937-38), Péntek Rézi (1938), Rozmaring (1938). Castiglione 237. és 496. pp., Lévay 178. p., Filmművészeti Évkönyv (1935) 165. p„ (1940) 199. p. (1948) 246. p., Magyar Film 1941/42. 1941. okt. 20. Harmonikás Gizi (? - ?) színésznő, énekesnő. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Filmje: A régi nyár (1941). Harsányi Gréte (írói álnév); Harsányi Margit (Eger, Heves vm., 1897. jan. 7. - Budapest, 1973. okt. 23.) forgatÓ- könyvíró. Szülei: kisharsányi, villányi és sárospataki Harsányi Ödön gyárigazgató, Zimmermann Etelka. Bátyja H. Zsolt író. - Az egri felső leányiskolában és a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban végezte tanulmányait. 1927-ben férjhez ment Goszthonyi Mihály bárdibükki földbirtokoshoz, majd 1928-ban „Bükky Mihályné” néven jelentek meg írásai. Ezután már „Harsányi Gréte” néven publikált. Az Új Idők állandó munkatársa volt, de a Nyugat és a Magyar Úriasszonyok Lapja is rendszeresen közölte írásait. - 1943-ban Dr. Hamupipőke c. regényéből készült film A látszat csal címmel. - Filmje: Annamária (1942). Gulyás XII. 685-687. pp., ÚMIL. II. 834. p„ ÚMÉL. III. 130. p. Harsányi Rezső (Acsád, Vas vm., 1886. ápr. 9. - Budapest, 1971. júl. 19.) színész. Sopronban járt középiskolába, majd 1908-ban elvégezte a Színiakadémiát. 1908-1912 között a Vígszínházban szerepelt, majd 1912-től Kolozsvárott játszott. A húszas években a Belvárosi és a Renaissance Színházban lépett fel, illetve nyaranta Erdélyt járta társulatával. 1932- 33-ban a Belvárosi Színházban játszott, 1934-ben a Kamara Színház élén állt. 1935-36-ban a Royal, 1940-ben a Városi, 1943-44-ben az Új Magyar Színházban lépett fel. 1946-1948 között a Belvárosi, 1955-től 1957-ig a József Attila Színház tagja volt. - Neje Szűcs Nelli színésznő. - Szerepelt némafilmekben (Sárga csikó, Fehér éjszakák, Tériké), majd epizódszereplő. Részt vett római katolikus egyházi vonatkozású produkciókban: az 1938-as Eucharisztikus Világkongreszszusra alakult, Az örök titok c. játékfilmet gyártó Alfa Hangosfilmgyártó Kft. tulajdonosa volt aknaszlatinai György Alberttel és Soltész Zoltánnal, valamint a film főszerepét is játszotta. 1943-44-ben az Actio Catholica támogatásával létesült Pax Film Kft. művészeti vezetője, egyetlen filmjük, az Egy fiúnak a fele egyik főbb szereplője. Játszott még az Isten rabjai és a Lejtőn c. vallásos tárgyú produkciókban is. 1957-ben még szerepelt A nagyrozsdási eset c. filmben. - Filmjei: A vén gazember (1932, magyar-német), Iza néni (1933), Marika (1937), Az örök titok (1938), Érik a búzakalász (1938), Az utolsó dal (1941), Bajtársak (1942), Isten rabjai (1942), Fekete hajnal (1942), Lejtőn (1943), Szováthy Éva (1943), Egy fiúnak a fele (1943-44). Schöpflin II. 207. p., MSzL. 289. p., Gulyás XII. 712. p. Harsányi Zsolt (Korompa, Szepes vm., 1887. jan. 27. - Budapest, 1943. nov. 30.) forgatókönyvíró, író. Szülei: kisharsányi, villányi és sárospataki Harsányi Ödön gyárigazgató, Zimmermann Etelka. Húga H. Gréte (Margit) írónő. - A sárospataki gimnázium és a kolozsvári egyetem elvégzése után hírlapírással foglalkozott. 1910-13-ban a Színházi Élet felelős szerkesztője, 1913-tól a Budapesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa. 1921 áprilisától 1922 januárjáig a Renaissance Színház művészeti vezetője, 1938-tól haláláig a Vígszínház igazgatója. 1931-ben a Petőfi, 1934-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett, 1935-ben Corvin-koszorút kapott. - Első neje (esküvő 1914. febr. 2.) Vidor (Orbán) Ilona színésznő, a második (esküvő 1922. jan. 10.) dévényi Tévén Erzsébet. Fia András (sz. 1914.) ref. püspök. - Számos regény, színdarab mellett filmforgatókönyveket is írt, Háry János c. művét is átírta filmre. - Filmjei: Csókolj meg, édes! (1932, színész is), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák), Eladó birtok (1940), Háry János (1941). - Meg nem valósult filmforgatókönyvei: A lord (1941), Egy ember tragédiája (1941, Radványi Gézával), Tündérkirálynő (1941). Castiglione 237. p., Schöpflin II. 207-210. pp., MSzL. 289. p., Gulyás XII. 716-732. pp., ÚMIL. II. 836. p., ÚMÉL. III. 135-136. pp. Haskó Mária (? - ?) színésznő. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Filmje: Tengerparti randevú (1943, magyar-bolgár). Haussermann, Emst Heinz (? - ?) színész. Életrajzi adatai ismeretlenek. - 1934-ben az Egy csillag esett le az égből c. osztrák filmben szerepelt, majd 1935-ben a Címzett ismeretlen c. produkció német szereplőjét, Toni Huber-t alakította. - Filmje: Címzett ismeretlen (1935). IMDb. Hausz Mária (Szombathely, Vas vm., 1902. - Buenos Aires, Argentína, 1962.) producer, gyártásvezető. Szülei: H. Ferenc, Komatics Paula. - A kereskedelmi iskola elvégzése után rövidesen a Hunnia Filmgyár Rt. titkárnője, majd irodavezetője és gyártási ellenőre lett. 1939 októberében alapította meg vállalatát, a Hausz Mária Filmkölcsönző és Filmgyártó Kft.-t, amelynek legnagyobb sikerei a Tóparti látomás és a Bob herceg c. filmek voltak. 1944 végén emigrált, 1946-ban Párizsban férjhez ment Bingert Jánoshoz, a Hunnia Filmgyár volt vezérigazgatójához. - Filmjei: Férjet ke-135