Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)
Lexikon A–Zs
resek (1939-40, gyártásvezető is), Tóparti látomás (1940, gyártásvezető is), Elnémult harangok (1940, gyártásvezető is), Édes ellenfél (1941), Bob herceg (1941, Bingert Jánossal, gyártásvezető is), Halálos csók (1942, gyártásvezető), Egy szív megáll (1942, Cserépy Arzénnel, gyártásvezető is), Fekete hajnal (1942, gyártásvezető is), Makrancos hölgy (1943, gyártásvezető is), Menekülő ember (1943, Takács Antallal), A Benedek-ház (1943, gyártásvezető is), Gyanú (1944, gyártásvezető is). Castiglione 240-241. pp., Bingert Iván közlése. Hausz Mária Filmkölcsönző és Filmgyártó Kft. 1939- ben alapította Hausz Mária, a Hunnia irodavezetője. A vállalat irodája: Erzsébet körút 9-11., törzstőke 10.000 pengő. Tulajdonos Hausz Mária, cégvezető előbb ugyanő, 1942 júliusától a húga, Hausz Boriska volt. E cég készítette a nemzetközi sikert elért Tóparti látomást, valamint a Bob herceg nagyszabású filmváltozatát. - Filmjei: Férjet keresek (1939-40), Tóparti látomás (1940), Elnémult harangok (1940), Édes ellenfél (1941), Bob herceg (1941, Hunniával), Egy szív megáll (1942, Cserépy Filmmel), Fekete hajnal (1942), Makrancos hölgy (1943), Menekülő ember (1943, Takács Filmmel), A Benedek-ház (1943), Gyanú (1944). - Tervezett, meg nem valósult filmjei: Nem leszek hálátlan (1940), Viharkisaszszony (1943). Castiglione 240-241. p., Filmművészeti Évkönyv (1944) 300. p., Magyar Film 1939/35. 1939. okt. 14., Hänisch Ferenc (Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1923. márc. 31. - ?) gyakornok. Reálgimnáziumi érettségi után 1943 novemberétől 1944 júniusáig a Mester Film Kft.-nél filmrendező-gyakornok volt. MFSzSz. Igazoltatások 1376/1945.1945. dec. 21. Hegedűs Ferenc (? - ?) gyártásvezető, producer. Életrajzi adatai ismeretlenek. 1939. jan. 3-án emigrált, majd 1945- ben visszatért Magyarországra. - 1936-37-ben a Pallas Filmgyártó és Filmforgalmi Kft., majd 1937-38-ban a Pictura Film Kft. vezetője volt. Nagy sikert ért el a koprodukciós, magyar és német verzióban készült Mária nővér c. filmjével. 1945-ben a magyar-német-román Hazugság nélkül c. produkció gyártását vezette. - Filmjei: Én voltam (1936, producer is), Mária nővér (1936, magyar-német, producer is), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák, producer is), A varieté csillagai (1938, magyar-német, producer is Bingert Jánossal és Heinz Landsmann-nal). Magyar Film 1939/1. 1939. febr. 28. Hegedűs Klári (? - ?) színésznő. Életrajzi adatai ismeretlenek. Bognár Elek magántanítványa volt. - Filmje: Álomkeringő (1942). Magyar Film 1943/46. 1943. nov. 17. Hegedűs Tibor (Budapest, 1898. nov. 8. - Budapest, 1984. nov. 7.) rendező, színész, színházigazgató. Szülei: H. Károly MÁV-felügyelő, Ács Malvin. Öccse H. Lajos Viktor gyógyszertörténész. - Pályája kezdetén Miskolcon volt újságíró, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott. 1921-ben elvégezte Hausz Mária Filmkölcsönző és Filmgyártó Kft.______ a Színiakadémiát és a Belvárosi és az Andrássy úti Színház tagja lett. 1925-től a Renaissance, majd a Belvárosi Színházban rendezett, 1927-től a Vígszínház rendezője, főrendezője, 1943-44-ben igazgatója volt. 1945-ben az Igazolóbizottság elsőfokon eltiltotta, majd mégis igazolta, ennek ellenére háttérbe szorult: Szegeden, majd az Állami Bányász Színházban, 1951-től a Vidám Színpadon, 1958-1961 között a József Attila Színházban rendezett. 1938- 1944 között a Színiakadémián színpadi gyakorlatot és beszédet tanított.- 1925-ben feleségül vette Horváth Éva (szül. Budapest, 1905. júl. 16.) színésznőt. - Dolgozott a rádióban, szerepelt 1924-ben az Egy fiúnak a fele és a Csak nővel ne! c. némafilmekben. A magyar hangosfilmgyártás úttörője: 1930-ban Párizsban rendezte a Paramount filmgyár Az orvos titka és a Kacagó asszony c. filmjeinek magyar változatát. Később még két hangosfilmet rendezett. - Filmjei: Sárga rózsa (1940, művészeti vezető), Tavaszi szonáta (1942), Sári bíró (1943). - Meg nem valósult filmforgatókönyve: Budapesti kaland (1941). - Könyve: A színész, a színpad és a hangosfilm. Budapest, [1942.]. - Visszaemlékezései: Az első magyar hangosfilm hiteles története. Budapest, 1964. (kézirat), Az első magyar hangosfilmről. Budapest, 1970. (kézirat). Castiglione 243. p., Ábel I. 455-456. pp., Schöpflin II. 224. és 269. pp., MSzL. 294. p., Gulyás XIII. 117-118. pp., ÚMÉL. III. 192. p., MSzSzSz. Igazoltatások (szám nélkül) 1945. márc. 14. Hegyesi Herberg József (? - ?) SZÍNÉSZ. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Filmje: A szűz és a gödölye (1941). Hegyi Barnabás (Zboró, Sáros vm., 1914. márc. 4. - Budapest, 1966. ápr. 28.) operatőr. Anyja: Hegyi Anna Éva. - Technológiai tanulmányokat és Iparművészeti Főiskolát végzett. 1936. szept. 15-én került a Magyar Film Irodába, ahol először laboráns, majd segédoperatőr, 1940-től operatőr volt. 1945-ben az Igazolóbizottság az Őrségváltás c. antiszemita film fényképezése miatt két évre eltiltotta a működéstől. 1947-ig, a büntetés lejártáig a Magyar Rádió műsorfelügyelője volt, 1947-től újra filmoperatőr. 1952- 1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán operatőri ismereteket tanított. 1950-ben Kossuth-díjat, 1953-ban érdemes, 1966-ban kiváló művészi kitüntetést kapott. - Leánya H. Barbara (sz. 1966.) színésznő. - 1945-ig a Magyar Film Irodában készült játékfilmek állandó operatőre (Dr. Kovács István, Őrségváltás, A harmincadik..Egy nap a világ, Az első, stb.). 1947-től újra az egyik vezető magyar operatőr, nevéhez fűződik az eredeti látásmóddal fényképezett Valahol Európában, emlékezetesek a Körhinta képei. Szintén az ő munkája a Forró mezők, Díszmagyar, Ludas Matyi, Különös házasság, 2x2 néha öt, Butaságom története képei. Filmjei: Az utolsó Wereczkey (1939, segédoperatőr), Ber136