Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)
Lexikon A–Zs
Komáromi Sándor menespusztán (1936), Rád bízom a feleségem (1937), Édes a bosszú (1937), Hotel Kikelet (1937), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák), Nehéz apának lenni (1938), A miniszter barátja (1939). Castiglione 305. p., Ábel I. 588. p., MSzL. 396. p., ÚMÉL. III. 1037. p., vitéz Permetey Kornél közlése. Komáromi Sándor (? - ?) zeneszerző. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Filmje: Ember a híd alatt (1936). Komáromy Andor; Sattler Andor (Szombathely, Vas vm., 1900. szept. 1. - ?) zeneszerző. Zenei tanulmányait Tomka Istvánnál, Weiner Leónál és ifj. Toldy Lászlónál végezte. Mint karnagy és hangszerelő évekig működött Bécsben és Londonban különböző filmgyárakban, Joe Pasternak Európában készült filmjeinek hangszerelését ő végezte. 1945 utáni sorsa ismeretlen. - Magyarországon is írt filmzenéket {Magdát kicsapják, stb.), az 1935-ös Budai cukrászda zenei vezetője volt eredeti nevén. - Filmjei: Budai cukrászda (1935, zenei vezető), Ember a híd alatt (1936), Én voltam (1936), Úrilány szobát keres (1937, zenei vezető), Magdát kicsapják (1937-38). Castiglione 305. p., Magyar Muzsika 476. p., MFSzSz. 278/1945. 1945. júl. 20. Komjáthy Károly; Klem Károly (Budapest, 1896. márc. 8. - Budapest, 1953. júl. 3.) zeneszerző. A budapesti Zeneakadémián tanult Weiner Leó és Kodály Zoltán tanítványaként. 1922-23-ban a berlini Staatsoper korrepetitora, 1925-től a Vidám Színpad, 1926-tól a nagyváradi Szigligeti Színház, 1926- tól a kolozsvári Magyar Színház karmestere volt. 1932-1934 között Ausztriában és Németországban dirigált. 1934-től a budapesti Király Színház karmestere, 1936-1942 között a Pódium írók Kabaréja zenei vezetője, 1943-44-ben a Kamara Varieté karmestere volt. 1945 után a Pódium Kabaré zenei vezetője, 1949-től zeneiskolai tanár. Több sikeres operettet (Kóristalány, Éjféli tangó, Ipafai lakodalom) írt. - Felesége Kondor Ibolya színésznő, énekesnő. - Filmjei: Hacsek és Sajó - A börtöntöltelék (1934, rövid), Hacsek és Sajó Az égő nadrág (1934, rövid), Hacsek és Sajó - A két ültetvényes (1934, rövid), Fizessen, nagysád! (1937), A harapós férj (1937). Schöpflin II. 464. p., MSzL. 399. p., Zenei Lexikon II. 356. p., Magyar Muzsika 423. p., Gulyás XVI. 920. p., ÚMÉL. III. 1045-1046. pp., MSzSzSz. Igazoltatások 256/1945.1945. márc. 28. Komlós Juci (Szabadka, Bács-Bodrog vm., 1919. febr. 10. -) színésznő. Szülei: K. Vilmos színész, komikus, Pintér Irma. Öccse K. András (szül. Pécs, Baranya vm., 1922. jan. 19.) színész. - 1935-ben végezte el Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját. Először a Pódium Kabaré tagja, majd Szegeden, Miskolcon, Nagyváradon primadonna. 1941-1944 között nem szerepelhetett. 1945-1947 között a Magyar, a Szabad és a Fővárosi Operettszínházban, 1947-től a Művész Színházban, 1949-től a Vidám Színpadon lépett fel. 1952-től 1957- ig A Magyar Néphadsereg Színháza, 1957-től a József Attila, 1964-1977 között a Thália Színház művésze volt. 1957- ben Jászai Mari-díjat, 1960-ban érdemes művészi címet kapott, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki, 2002-ben a Nemzet Színésze lett. Férje Földessy Géza színész, színházigazgató volt, leánya Földessy Margit (szül. Budapest, 1946. ápr. 25.) színésznő. - 1950-től sok filmben szerepelt {Semmelweis, Rokonok, Az aranyember, Esős vasárnap, stb.). Emlékezetes alakítása volt Lenke néni a Szomszédok c. televíziós sorozatban. - Filmje: Forog az idegen (1936). Ábel I. 588. p., MSzL. 232. és 399-400. pp., Színészlexikon (1991) 130. p„ (1999) 255-256. pp., Ki Kicsoda (2004) I. 881. p., MSzSzSz. Igazoltatások 851/1945. 1945. márc. 20. Komlós Vilmos (Süllye, Nógrád vm., 1893. jan. 29. - Budapest, 1959. febr. 27.) színész. Rákosi Szidi színiiskolájába járt, majd 1912-ben Szabadkán kezdte pályáját, azután Pécsett, Békéscsabán, de a Fővárosi Operettszínházban is játszott. 1926-tól 1934-ig, majd 1935-36-ban a Terézkörúti Színpad, 1934-35-ben a Király Színház, 1936-1939 között a Pódium Kabaré tagja volt. 1940-ben a Kamara Varietében szerepelt. 1941-1944 között a származása miatt nem léphetett fel. 1945-től 1949-ig a Pódium Kabaréban, 1950-ben a Népvarietében, 1950-1952 között az Úttörő, illetve az Ifjúsági Színházban játszott. 1951-től haláláig a Vidám Színpad tagja volt. - Felesége Pintér Irma (szül. Szabadka, Bács-Bodrog vm., 1895. szept. 4.) színésznő volt, gyermekei Komlós Juci (szül. Szabadka, 1919. febr. 10.) színésznő és Komlós András (szül. Pécs, Baranya vm., 1922. jan. 29.) színész. - Legnagyobb sikerét a Vadnay László által írt Sajó figurájaként aratta Herczeg Jenő (Hacsek) partnereként rövidfilmekben {Megölöm ezt a Hacsekotl, Hacsek a korzón, A börtöntöltelék, Az égő nadrág, A két ültetvényes) és nagyjátékfilmekben {Vica, a vadevezős, Mindent a nőért!). Jellemszerepeket szintén megformált. 1945 után is filmezett {Beszterce ostroma, Janika, Állami áruház, 2x2 néha öt). - Filmjei: Megölöm ezt a Hacsekot! (1932, rövid), Hacsek a Korzón (1932, rövid), Kísértetek vonata (1933), Vica, a vadevezős (1933), Iza néni (1933), Mindent a nőért! (1933-34), Hacsek és Sajó - A börtöntöltelék (1934, rövid), Hacsek és Sajó - Az égő nadrág (1934, rövid), Hacsek és Sajó - A két ültetvényes (1934, rövid), Meseautó (1934), A királyné huszárja (1935), Barátságos arcot kérek! (1935), Hol alszunk vasárnap? (1937), Az én lányom nem olyan (1937). - Könyve: Hol volt, hol nem volt... - Komlós Vilmos vidám emlékei. Kalász Könyvkiadó Rt., [Budapest], [1940.], [19422.]. Castiglione 305-306. pp., Schöpflin III. 3. p., MSzL. 399-400. pp., ÚMÉL. III. 1047-1048. pp., MSzSzSz. Igazoltatások 169/1945. és 170/1945.1945. márc. 1. Komlós Vilmosné; Pintér Irma (Szabadka, Bács-Bodrog vm., 1895. szept. 4. - ?) SZÍNÉSZNŐ. - Komlós Vilmos színész, komikus neje. Gyermekei: Komlós Juci és Komlós András színészek. - Filmje: Vica, a vadevezős (1933). MSzSzSz. Igazoltatsáok 170/1945. 1945. márc. 1. Komlóssy Ilona (Kolozsvár, Kolozs vm., 1884. ápr. 1. - Budapest, 1967. aug. 19.) színésznő. Szülei: K. József színész, Ladányi Ilona, a Nemzeti Színház jelmeztári felügyelője. -172