Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)

Lexikon A–Zs

Márk Tivadar Márk Tivadar (Budapest, 1908. máj. 11. - Budapest, 2003. szept. 27.) jelmeztervező. Szülei: M. Lajos, Ludvig Mária. - Az Iparművészeti Főiskola textiltervező szakát végezte el, illetve a Pázmány Péter Tudományegyetemen művészet­­történetet tanult. 1934-től az Operaház gyakornoka, 1935- től jelmeztárosa, 1938-1981 között jelmeztervezője volt. Dolgozott más színházaknak és szabadtéri játékok számára is. 1945 után a vezető jelmeztervezővé vált Magyarorszá­gon, tanított az Iparművészeti és a Zeneművészeti Főisko­lán is. 1952-ben Kossuth-díjat, 1969-ben érdemes, 1974-ben kiváló művészi kitüntetést kapott. - Számos sikeres film ruháit tervezte (Ludas Matyi, Déryné, Föltámadott a tenger, Fel a fejjel, stb.). - Filmjei: Fráter Loránd (1942), Valamit visz a víz (1943), Rákóczi nótája (1943, Bajusz Péternével és Nagyajtay R Terézzel). MSzL. 487. p., Festők lexikona II. 72. p., Ki Kicsoda (2002) 1166. p., (2004) I. XIII. p., MSzSzSz. Igazoltatások 1018/1945. 1945. ápr. 3. Márkly Ferenc (Budapest, 1917. dec. 21. - ?) színész. Élet­rajzi adatai ismeretlenek. - Filmje: Egy gép nem tért visz­­sza (1943-44). MSzSzSz. Igazoltatások 1763/1945. 1945. ápr. 23. Markovits Endre (Andor) (? - ?) színész. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Parasztfigurákat alakított. 1957-ben még szerepelt A nagyrozsdási eset c. filmben. - Filmjei: A bor (1933), A királyné huszárja (1935), Torockói menyasszony (1937), A kölcsönkért kastély (1937), Göre Gábor visszatér (1940), Sárga rózsa (1940), Csákó és kalap (1941), Dr. Kovács Ist­ván (1941), A Benedek-ház (1943), Zörgetnek az ablakon (1943), A látszat csal (1943), Idegen utakon (1944). Márkus Alfréd (Budapest, 1883. febr. 14. - New York, USA, 1946. okt. 30.) zeneszerző. Kereskedelmi akadémiát vég­zett, majd a Zeneakadémián tanult Koessler János tanítvá­nyaként. 1912-től a Népszínház korrepetitora, majd vidéki színházaknál (pl. Zilahy Gyula aradi színtársulatánál) műkö­dött. Később a Royal Orfeum, illetve a Fővárosi Operett­színház zenei vezetője, a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zenekiadók Szövetkezetének ügyvezető igazgatója. 1940- 1944 között származása miatt legálisan nem dolgozhatott. 1946-ban a washingtoni zenei kongresszusra utazott ki, ott halt meg. - Felesége Mezei Ilona, a Royal Orfeum prima­donnája volt. - Legnagyobb sikere a Meseautó fülbemászó dallama, de más ismert filmzenéket is írt (A csúnya lány, A férfi mind őrült, Lovagias ügy). - Filmjei: Vica, a vadevezős (1933), Rotschild leánya (1934), Meseautó (1934), A csúnya lány (1935), Elnökkisasszony (1935), Lovagias ügy (1936-37), A férfi mind őrült (1937), Maga lesz a férjem (1937), Nehéz apának lenni (1938), A leányvári boszorkány (1938, Akom Lajossal), Tavaszi szonáta (1938, zenei vezető Ákom Lajossal). Castiglione 382. p., Ábel II. 112-113. pp., Schöpflin ül. 204. p., MSzL. 488. p., Zenei Lexikon II. 546. p., Gulyás XVIII. 520. p., ÚMÉL. IV 515. p., MFSzSz. Igazoltatások 116/1945.1945. jún. 30., MSzSzSz. Igazoltatások 178/1945.1945. márc. 1. Márkus Emília, E (Szombathely, Vas vm., 1860. szept. 10.- Budapest, 1949. dec. 24.) színésznő. Szülei: Márkus Jó­zsef molnár, Horvát Anna. Bátyjai M. István újságíró, or­szággyűlési képviselő és M. József, Budapest főpolgármes­tere. Nagybátyja Horvát Boldizsár igazságügyminiszter. - 1874-ben korkedvezménnyel vették fel a Színészeti Tano­dába, amelyet 1878-ban végzett el. 1877-ben a Nemzeti Szín­ház szerződtette, amelynek haláláig tagja maradt (1928-tól örökös tag). Korának legtehetségesebb, ünnepelt színész­nője volt, több mint hetven évet töltött színpadon. 1921-ben Greguss-díjat kapott, 1929-ben a Színiakadémia tisztelet­beli tanára lett, 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki. - 1882 júniusában férjhez ment Pulszky Károly művészettör­ténészhez, leányai: Tessa (szül. 1883.), Erich Schmedes bé­csi operaénekes neje; Romola (szül. 1891.), Václav Nijinsky balett-táncos felesége, unokája Nizsinszky Tamara (szül. 1920.) színésznő. Pulszky halála után 1903-ban Párdány Oszkár miniszteri tanácsos felesége lett. - Játszott 1901-ben az el­ső magyar filmben (A táncz), majd még két némafilm fősze­replője volt (Az aranyhajú szfinx, Madame X. - A névtelen asszony). Hangosfilmen a Három sárkány c. produkcióban ez egyik „címszerepet” azaz nagynénit játszotta Berky Li­livel és Sziklay Szerénával. - Filmje: Három sárkány (1936).- Róla megjelent: Cenner Mihály: Márkus Emília (Színház­­történeti Könyvtár 4.). Színháztudományi Intézet - Orszá­gos Színháztörténeti Múzeum, Budapest, 1961. Castiglione 382. p., Ábel II. 113. p., Cenner: Márkus 12-21. pp., Schöpflin III. 205-206. pp., MSzL. 488-489. pp., Születtem... 106- 109. pp., Szinnyei VIII. 656-657. pp., Gulyás XVIII. 524. p., KMKA. II. 674. p„ ÚMÉL. IV 516-517. pp. Márkus Lajos (Kassa, Abaúj-Torna vm., 1902. febr. 21. - ?) színész. 1931-32-ben és 1938-39-ben Debrecenben, 1932- 1936 között és 1942-43-ban Szegeden játszott, közben 1937- 38-ban Erdélyi Mihály budapesti színházaiban lépett fel. 1945- ben az Igazolóbizottság négy év eltiltásra ítélte. 1957-1963 között az Állami Déryné Színházban szerepelt. - Filmjei: Az iglói diákok (1934), A nagymama (1935). MSzL. 489. p., MSzSzSz. Igazoltatások 2885/1945. 1945. jún. 14. Márky Géza (Budapest, 1911. márc. 21. - Miskolc, 1972. aug. 31.) színész. Gaál Béla filmiskolájában tanult, majd 1939- ben Kardoss Géza társulatában kezdte pályáját. 1942-1946 között Debrecenben, 1949-től Kecskeméten játszott, majd 1951-től a Művelődésügyi Minisztérium színházi osztályát vezette. 1956-tól haláláig a József Attila Színház tagja volt.- 1957-től több filmben szerepelt (Szegény gazdagok, Patyo­lat akció, Egri csillagok, Szerelmi álmok - Liszt, stb.). ­­Filmje: Tökéletes férfi (1939). MSzL. 490. p., ÚMÉL. IV 524. p., MSzSzSz. Igazoltatások 2975/1945. 1945. máj. 3. Marley, Peverell (San Jose, California, USA, 1901. aug. 14.- Santa Barbara, California, USA, 1964. febr. 2.) operatőr. 1923-1961 között 117 filmet fényképezett, többnyire ame­rikai, angol és francia produkciókat (Monte Christo grófja, A három muskétás, Hudson-öböl, Charley nénje, Richárd király 204

Next