Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)
Lexikon A–Zs
Ráday Iúiszló törvények miatt nem léphetett színpadra. 1945-46-ban a Nemzeti Színházban lépett fel, majd a Vidám és a Pesti Színházban játszott. 1957-től 1970-ig (nyugdíjaztatásáig) a József Attila Színház színésze és rendezője volt. Ezután még néhányszor fellépett a Thália és a Pesti Színházban. 1950- 1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. 1959-ben érdemes, 1969-ben kiváló művészi kitüntetést, 1967-ben Kazinczy-díjat kapott. - Első felesége Erdélyi Mici színésznő, a második Ferda Manyi divatszalon-tulajdonos, a harmadik Pápay Erzsi színésznő. Fia második nejétől R. Mihály (szül. Budapest, 1942. jún. 11.) operatőr. - Szerepelt 1927-ben egy némafilmben (Csárdáskirálynő), majd a harmincas évek népszerű fiatal amorózója, számos filmben sikert aratott {Légy jó mindhalálig, Lovagias ügy, A kölcsönkért kastély, stb.). 1945 után már komolyabb karakterfigurákat alakított {Teljes gőzzel, Alba Regia, Falak). Emlékezetes szerepe az 1956-os Dollárpapa Koltai János gimnáziumi tanára. - Filmjei: Csókolj meg, édes! - Galambdúc (1932), A hipnotizált feleség (1932, rövid), Márciusi mese (1934), Címzett ismeretlen (1935), Barátságos arcot kérek! (1935), Az okos mama (1935), Légy jó mindhalálig (1936), Pókháló (1936), Évforduló (1936), Tisztelet a kivételnek (1936), Dunaparti randevú (1936), Lovagias ügy (1936-37), Az én lányom nem olyan (1937), Szerelemből nősültem (1937), Édes a bosszú (1937), A kölcsönkért kastély (1937), Te csak pipálj, Ladányi! (1938), Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938), A hölgy egy kissé bogaras (1938). Castiglione 513. p., Ábel II. 326. p., Schöpflin IV 6. p., MSzL. 632-633. pp., ÚMÉL. V 532-533. pp., Ki Kicsoda (2004) II. 1324-1325. pp., MSzSzSz. Igazoltatások 8/1945.1945. márc. 1. Ráday László (Budapest, 1912. nov. 11. — ?) színész, zeneszerző, énekes. A budapesti Zeneakadémián végzett Siklós Albert növendékeként, majd ismert nótaszerző és énekes lett. Ne sírj utánam, kedvesem c. katonadalából sláger lett (a Második Magyar Kívánsághangverseny c. produkcióban is szerepelt), illetve 1943-ban saját főszereplésével rövid játékfilm készült. - Filmjei: Két lány az utcán (1939), Ne sírj utánam, kedvesem (1943, rövid, zeneszerző is). MSzSzSz. Igazoltatások 5320/1945. 1946. ápr. 5., Délibáb 1944/12. 1944. márc. 18. Radó István (Kisvárda, Szabolcs vm., 1891. júl. 24. - ?, 1972.) gyártásvezető, producer, filmújságíró, dramaturg. Jogi egyetemet végzett, majd újságíró lett: 1911-ben Lenkei Zsigmonddal együtt megalapította a Mozivilág c. szaklapot. Később a Mozgófénykép Híradó, majd a Mozi és Film c. újságokat szerkesztette, illetve Moziélet és Pesti Mozi címmel saját hetilapjai voltak. Kiadója volt a Magyar Mozisok Zsebkönyve és a Filmcompass c. évkönyveknek. 1927-től 1940-ig a Metro- Goldwyn-Mayer filmvállalat budapesti vezérképviseletének dramaturgja és propagandafőnöke volt, az egyik legjobb filmdramaturgnak számított. Az 1937-1939 között működő Prizma Film Kft. társtulajdonosa és vezetője. 1940-1944 között a zsidótörvények miatt nem dolgozhatott, majd 1945-től 1948-as félreállításáig és nyugdíjazásáig az Új Film és a Moziélet c. lapokat szerkesztette. - Fiai: R. László (szül. 1915.) segédrendező, filmújságíró és ifj. R. István (szül. Budapest, 1920. febr. 15.) filmújságíró, grafikus. - O készített egyedül Zilahy Irénnel magyar filmet {Úrilány szobát keres) és ő hozta a filmhez Pünkösti Andor írót (Álomsárkány). - Filmjei: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935), Fizessen, nagysád! (1937), Úrilány szobát keres (1937, producer is Guttmann Manóval), Alomsárkány (1939, producer). - Könyve: A 25 éves mozi - A magyar kinematográfia negyedszázados története. (szerk. Held Alberttel és Lányi Viktorral) Bíró Miklós Nyomdai Műintézete, Budapest, 1920. - Visszaemlékezése: Egy filmdramaturg emlékiratai. Budapest, 1970. (kézirat). Castiglione 508-509. pp., Ábel II. 327-328. pp., Radó 349. p., MFSzSz. Igazoltatások 52/1945.1945. jún. 18. és 379/1945.1945. aug. 4. Radó József (Nagyvárad, Bihar vm., 1894. - ?) zeneszerző. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Operetteket (Régi jó Budapest, Pesti család, Csalódott Szerelmesek Klubja), daljátékokat írt. - Filmje: Marika (1937). Schöpflin IV 9-10. pp., Magyar Muzsika 467. p. Radó László (?, 1915. - Ukrajna, 1942.[?]) segédrendező, filmújságíró. Apja R. István gyártásvezető, dramaturg, öcscse ifj. R. István filmújságíró. - Az apja által kiadott Magyar Mozisok Zsebkönyve és Filmcompass kiadványok szerkesztője. Ugyancsak az apja által gyártott filmnél volt segédrendező. Munkaszolgálatosként eltűnt. - Filmje: Úrilány szobát keres (1937, Szepes Bélával). Castiglione 508. p., Kivel mi történt? 44. p. Radó Nelli (Budapest, 1897. febr. 5. - ?) színésznő. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Az első magyar hangos játékfilm, A kék bálvány női főszerepét, Mary Turner-t alakította. Mivel mint filmszínésznő nem vált be, többet nem szerepelt kamera előtt. - Filmje: A kék bálvány (1931). MSzSzSz. Igazoltatások 3512/1945.1945. aug. 3., Színházi Élet 1931/29. 1931. júl. 12. Radó Sándor (Rahó, Máramaros vm., 1891. máj. 3. - Budapest, 1944. dec.) színész. Feld Zsigmond gyermekszínházában játszott, majd az Országos Színészegyesület színiiskolájába járt. 1908-ban Szamosújvárott (Szolnok-Doboka vm.) Krémer Sándor társulatában kezdte pályáját. Szabadkán, Nagyváradon játszott, majd 1912-ben Budapestre került, ahol a kabarék és varieték kedvelt komikusa lett. 1925-től 1933-ig az Andrássy úti, 1930-31-ben a Fővárosi Operettszínház, 1934-1938 között a Komédia, 1940-ben a Kamara Varieté tagja volt, majd a zsidótörvények miatt nem léphetett fel. A nyilasterror áldozata lett. - Főként filmszkeccsek, könnyed „nyári vígjátékok” főszereplője volt, már a némafilmkorszakban is {Lesz maga juszt is az enyém, A csodadoktor, Mit mondott az Alibaba?). - Filmjei: Filléres gyors (1932), Vica, a vadevezős (1933), Iza néni (1933), Rákóczi induló (1933, magyarnémet-osztrák), Rotschild leánya (1934), Forog az idegen (1936), Úrilány szobát keres (1937). - Könyve: Tessék nevetni! A szerző kiadása, [Budapest], [1942.]. Castiglione 509. p., Schöpflin IV 10-11. pp., MSzL. 634-635. pp., ÚMÉL. V 550. p. 256