Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)

Lexikon A–Zs

Révai Pál nagy sikereket ért el. Később áttért a prózai színjátszásra és 1951-54 között a Faluszínház, illetve a Déryné Színház, 1955-56-ban a József Attila Színház tagja volt. - Filmjei: Egy csók és más semmi (1940, statiszta), Legény a gáton (1943). Enyedi 310. p., MSzSzSz. Igazoltatások 396/1945. 1945. márc. 1. Révai Pál (? - ?) SZÍNÉSZ. Életrajzi adatai ismeretlenek. ­­Filmje: A bor (1933). Révész Vilma (? - ?) színésznő. Életrajzi adatai ismeretle­nek. - Filmje: Az én lányom nem olyan (1937). Révész Vilmos (? - ?) színész. Életrajzi adatai ismeretlenek.- Filmje: Erzsébet királyné (1940). Révfalvy Magda (? - ?) SZÍNÉSZNŐ. Életrajzi adatai isme­retlenek. - Filmje: Magdát kicsapják (1937-38). Rex Filmgyártó és Filmkereskedelmi Kft. - 1934. szept. 5-én alapította Franki Dezső és Pressburger Géza „Allianz Film Kft.” néven. Iroda: Rökk Szilárd utca 20. A cég 1936. aug. 1-jén beolvadt a Reflektor Film Kft.-be, majd 1936 no­vemberében újjáalakult immár „Rex” névvel. Véglegesen 1938-ban szűnt meg. - Filmjei: Lovagias ügy (1936-37, Gál Ernővel), Torockói menyasszony (1937, Gál Ernővel), Két fogoly (1937, Gál Ernővel), Maga lesz a férjem (1937, Gál Ernővel), Te csak pipálj, Ladányi! (1938, Gál Ernővel). Filmművészeti Évkönyv (1935) 163. p., (1937) 246. p., Filmkultú­ra 1936/6.1936. jún. 1. és 1936/12.1936. dec. 1. Rezes György (? - ?) zeneszerző. Életrajzi adatai ismeret­lenek. - Filmje: Szent Péter esernyője (1935, Salgó-Sally Gézával). Riedl Klára (? - ?) rendező. Életrajzi adatai ismeretlenek.- Filmjei: Isten tenyerén (1939). Riomfalvy Pál (Budapest, 1924. dec. 25. - ?, Ausztrália, 2000. okt. 20.) felvételvezető. A pécsi hadapródiskola nö­vendéke volt, de Mály Gerő biztatására a filmes pályát vá­lasztotta. 1943-ban a Hunnia Filmgyár gyakornoka lett. 1945. febr. 26.- márc. 31. között a Hunnia helyreállítására alakult Négyes Bizottság titkára volt. 1948-ban Ausztráliába emig­rált, 1961-től Phillip Street Theatre (Sidney) nevű kabaré­színház alapító igazgatója, 1976-tól a New South Wales Ál­lami Filmgyártó és Filmkölcsönző Vállalat, 1978-tól az Auszt­rál Színháztulajdonosok és Színházigazgatók Testületének elnöke volt. - 1944 kora tavaszán gyártott egy rövid játék­filmet (Két vonat között) Simon Józseffel és a Hunnia Film­gyár támogatásával. - Filmjei: Egy fiúnak a fele (1943-44), Két vonat között (1944, rövid, producer Bingert Jánossal és Simon Józseffel), MEIL. 830. p., MFSzSz. Igazoltatások 51/1945.1945. jún. 18., Magyar Film 1943/36.1943. szept. 9., Sydney Morning Herald 2000. okt. 21. Rippl-Rónai György (? - ?) DALSZÖVEGÍRÓ. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Filmje: Pepita kabát (1940). Risette szalon - Kígyó utca 4-6. (1943-tól: Szervita-tér 4.). Ez a szalon szállította 1941 januárjában a Magyar Színház­ban Huszka Jenő - Szilágyi László „Gyergyói bál” c. darab­jában a három főszereplő lány (Adorján Éva, Kollár Lívia, Zimonyi Márta) ruháit. 1941 decemberében az Új Magyar Színházban Vaszary János „Szép az élet” c. darabjához Hidvé­­ghy Valéria ruháit szállították. Muráti Lili kedvenc szalonja volt, gyakran készítettek neki ruhákat színpadi fellépései­hez és filmjeihez is. - Filmjei: A kegyelmes úr rokona (1941), Végre... (1941), Miért? (1941), Fráter Loránd (1942). Film, Színház, Irodalom 1941/4. 1941. jan. 24-30., 1941/31. 1941. aug. 1-7., 1941/39.1941. szept. 22. - okt. 2. és 1941/52.1941. dec. 26.-1942. jan. 1., 1942/19. 1942. máj. 8-14., 1943/16. 1943. ápr. 16-22. Roboz Bella (? - ?) jelmeztervező. Életrajzi adatai isme­retlenek. - Filmje: Mámi (1937). Rodriguez Endre (Budapest, 1899. ápr. 28. - München, NSZK, 1975. aug. 5.) rendező, forgatókönyvíró. Szü­lei: R. Béla pénzügyminisztériumi titkát; Hlavecz Olga. Öccse Barsi (Rod­riguez) Ödön forgatókönyvíró. -1917- ben végzett a Ludovika Akadémián és harcolt az I. világháborúban. 1920- ban Rákosi Szidi színiiskolájába járt, majd Bécsben, Berlinben és Párizs­ban filmgyári gyakornok és rende­zőasszisztens. 1936-ban tért haza és egy évig a Nemzeti Szín­ház Kamaraszínházának volt a titkára, majd filmrendező. 1945 februárjától a Magyar Rádió stúdiófelügyelője, később do­­kumentumfilm-rendező, az ötvenes években a közlekedés­­ügyi minisztérium filmosztályát vezette. 1956-ban elhagyta az országot, Dániába ment. Később a nyugatnémet televí­zió számára készített filmeket. - Ő rendezte az első Sárdy János-filmet (Te vagy a dal), Eötvös József klasszikus regé­nyét, A karthauzi-t (Néma kolostor), az első bolgár hangos­filmet (Alkalom - Izpitanie, magyar koprodukcióban), Karády Katalin híres kémfilmjét (Machita). Legnagyobb sikerét mé­gis a romantikus Kalotaszegi madonna „kifogástalan, ötle­tes és mindenben mértéktartó rendezésiével érte el. 1945 után oktató- és rövidfilmeket (Hogyan készül az acél?, Harc a TBC ellen, stb.) rendezett. - Filmjei: Varjú a toronyórán (1938, Keleti Mártonnal, forgatókönyvíró is), Bors István (1938-39, forgatókönyvíró, gyártásvezető), Rajkó rapszódia (1939, rövid), Mátyás rendet csinál (1939, művészeti veze­tő), Te vagy a dal (1940, forgatókönyvíró is Deésy Alfréd­­dal), Ismeretlen ellenfél (1940), Elkésett levél (1940), Akit elkap az ár (1940, forgatókönyvíró is), Néma kolostor (1941), Lesz, ami lesz (1941), Élete ítéltek! (1941), Jelmezbál (1942), Férfihűség (1942, forgatókönyvíró Daróczy Józseffel és Nagy­­iványi Zoltánnal), Alkalom (1942), Éjféli gyors (1942), He­ten, mint a gonoszok (1942), Kalotaszegi madonna (1943), Boldog idők (1943), Machita (1943-44). - Meg nem való-262

Next