Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)

Lexikon A–Zs

Türk Berta. R. KMKA. II. 1115. p„ Ki Kicsoda (1996) 995-996. pp., (2000) I. XXXI. p., MSzSzSz. Igazoltatások 5306/1945.1946. márc. 22., Film, Szín­ház, Irodalom 1943/33.1943. aug. 13.-19. Turgonyi Pál; Túri Turgonyi Pál (Budapest, 1919. ápr. 17. - ) színész. Szülei: Thury (Túri Turgonyi) Elemér színész, Károlyi (kanizsai Krumberger) Sári színésznő. - 1941-ben végezte el a Színiakadémiát és a Kolozsvári Nemzeti Szín­ház tagja lett. 1947-től Pécsett, 1951-1956 között A Magyar Néphadsereg Színházában játszott. 1956-tól 1988-ig a Jó­zsef Attila Színház művésze volt. - Felesége Szaday Ágnes, fia Zoltán (szül. 1957.). - Szerepelt filmen 1961-ben (.Megöl­tek egy lányt), 1964-ben (Mit csinált a feleséged 3-tól 5-ig?) és 1978-ban (Az erőd). - Filmjei: Áll a bál (1939), Muzsikáló má­jus (1941, rövid), Nemes Rózsa (1943), Fény és árnyék (1943). MSzL. 818. p., Színészlexikon (1991) 238. p., (1999) 461. p., Ki Ki­csoda (2004) II. 1666. p., Turgonyi Pálné Szaday Ágnes közlése. Turnay Lajos (Szécsény, Nógrád vm., 1904. nov. 13. - ?) színész. Erdélyi Mihály budapesti színházainak, majd 1941 szeptemberétől a vitéz Bánky Róbert vezette Új Magyar Szín­ház titkára volt. Bár zsidókat is mentett, az Igazolóbizott­ság 1945-ben öt év eltiltásra ítélte. További sorsa ismeret­len. - Filmje: Kétezerpengős férfi (1942). MSzSzSz. Igazoltatások 2430/1945. 1945. jún. 1. Turóczy Gyula —» Thuróczy Gyula. Turul Filmkereskedelmi és Kölcsönző Vállalat -1934- ben alakult, tulajdonosa és vezetője Beck Imre volt. Iroda: Miksa út 7. 1935-ben szűnt meg a cég, amikor Beck Imre létrehozta a Kino Film-et. - Három Hacsek és Sajó-rövidfil­­met gyártott. - Filmjei: Hacsek és Sajó - A börtöntöltelék (1934, rövid), Hacsek és Sajó - Az égő nadrág (1934, rövid), Hacsek és Sajó - A két ültetvényes (1934, rövid). Filmművészeti Évkönyv (1935) 168. p. Turul Szépmíves Filmgyártó és Filmterjesztő Szövet­kezet - 1939 májusában alakult a Turul Bajtársi Egyesület égisze alatt. Iroda: József krt. 35. II. em. 6. Igazgatóság: Amb­rus József, Kiss Ferenc és Bartos Ernő elnökök, Alapi Nán­dor és Krémer Ferenc alelnökök, Körösi Dezső, Pécsy Dé­nes. Felügyelő bizottság: gróf Festetich Domokos, Pilinsz­ky Zsigmond, Theiszler Frigyes és Liszt Nándor. Ügyveze­tő igazgató: Alapi Nándor, művészeti és gyártási igazgató: Bajusz Péter. - 1941 szeptemberében új igazgatóságot vá­lasztottak: Bartos Ernő ügyvezető igazgató, Gergelyffy Gá­bor ny. rendőrtanácsos, Mutscenbacher István, Pécsy Dé­nes, Sörös Rezső, Orbán József országos Turul-vezér Felügye­lőbizottság: Kreiner Ferenc, Pilinszky Zsigmond, Theiszler Frigyes, Zellői Géza. Ügyész: Zeöld Péter országgyűlési kép­viselő. - 1943-tól Klimm Albert István lett az ügyvezető igaz­gató, igazgatósági elnök pedig Sörös Rezső. - Filmje: Te vagy a dal (1940). - Tervezett, meg nem valósult filmjei: Álmá­ban is hazudik (1939), Felszállott a páva (1939), Egy magyar nábob (1941), Kárpáthy Zoltán (1941). Castiglione 634. p., Filmművészeti Évkönyv (1940) 205. p., (1944) 307. p., Magyar Film 1939/13. 1939. máj. 13., 1939/26. 1939. aug. 12. és 1941/37.1941. szept. 13. Tüdős Klára (Zsindely Ferencné) (Debrecen, Hajdú vm., 1895. júl. 20. - Budapest, 1980. ápr. 16.) jelmeztervező, ren­dező, forgatókönyvíró. Szülei: Tüdős János ügyvéd, ország­­gyűlési képviselő, Kálmánchey Irén. - Elemi iskoláit a deb­receni Dóczy-leánygimnáziumban és Vevey-ben (Svájcban), egy magánintézetben végezte. 1915-16-ban a budapesti Ipar­­művészeti Főiskolán néprajzot és viselettörténetet tanult. 1925-től 1938-ig az Operaház jelmeztervezője, emellett szín­darabokat is írt. 1937-ben Budapesten Pántlika néven di­vatszalont nyitott, sikeresen népszerűsítette kollekcióival a magyaros, paraszthímzésekkel és szőttesekkel díszített ru­hákat. Szegényparaszt származású egyetemi hallgatók szá­mára 1940-ben megalapította a Győrffy-kollégiumot. 1944- ben aktívan részt vett a svéd misszióval a zsidók mentésé­ben. A Református Nőszövetség aktív tagja, 1946-1949 kö­zött elnöke volt. 1951-ben kitelepítették, 1963-ig Balatonlel­­lén házmesterként dolgozott. - 1919-ben férjhez ment szu­­nyogi Szunyogh Rudolf debreceni huszárfőhadnagyhoz. 1928- ban elváltak és 1938. júl. 9-én Zsindely Ferenc kultuszmi­nisztériumi államtitkár (a Kállay-kormányban kereskede­lem- és közlekedésügyi miniszter) felesége lett. Leánya Szu­nyogh Judit (sz. 1921.). - 1943-ban Fény és árnyék címmel filmet írt és rendezett. - Filmjei: Semmelweis (1939), Er­délyi kastély (1940), Dankó Pista (1940), Fény és árnyék (1943, Kerényi Klárával, Madaras Erzsébettel és Nágay Ti­borral, forgatókönyvíró is Manninger Jánossal, producer is Simányi Alfréddal, rendező is). - Meg nem valósult film­forgatókönyvei: Pesti karnevál [második Gül Baba] (1941), Hetedik parancsolat (1944). - Róla megjelent: Dizseri Esz­ter (szerk.): Zsindelyné Tüdős Klára. Életrajz - dokumentu­mokban 1895-1980. A Magyarországi református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 1994. Zsindelyné 7-13. és 280-282. pp., MSzL. 819. p., MÉL. IV 919. p„ Türk Berta, R. (Bécs, Ausztria, 1888. ápr 22. - Sidney, Auszt­rália, 1960. ápr. 29.) színésznő, kabaré-énekesnő. Már gyer­mekként fellépett bécsi színpadokon, majd Budapesten a Foliés Caprice, majd a Kis Komédia, illetve a Komédia tag­ja volt 1944-ig. A világháború után a Kamara Varietében, a Népvarietében és a Royal Revü Varietében szerepelt, vala­mint 1946-ban rövid ideig Sörkabaré néven saját mulatója 319

Next