Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)
Lexikon A–Zs
csatolása után került Budapestre. Bognár Elek színészpedagógus fedezte fel, majd Hegedűs Tibor színházi rendező tanítványa. Táncolni Misley Anna tanította. - Pacséry Ágoston Bajtársak c. filmjében kapott először szerepet Simor Erzsi mellett, elnevezték a filmgyárban „magyar Hedy Lamarr”nak. 1955-ben még kapott egy kis szerepet a Gázolás c. filmben. - Filmjei: Bajtársak (1942), Annamária (1942), Zörgetnek az ablakon (1943), Machita (1943-44). Délibáb 1942/23. 1942. jún. 6. Barla László (?, 1905. - ?) PRODUCER. Az államtudományi doktorátus megszerzése (1936) után a Magyar Egyetemi Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége (MEFHOSZ) elnöke volt sokáig. Emellett a kereskedelemügyi minisztériumban, illetve a MÁV-nál dolgozott, 1937-ben pedig a Hunnia Filmgyár kölcsönosztályának vezetője lett. Tagja volt a Pictura Film Kft. igazgatótanácsának és a cég vezetője vitéz Tóth Andrással. 1938 májusában Mester Miklóssal és Szalontai Kiss Miklóssal megalapította a Mester Film Kft.-t, amelynek vezetője lett. - A Mester Filmmel eleinte klaszszikusokat (Uz Bence, Szegény gazdagok) vitt filmre, utóbb biztos üzleti sikernek ígérkező filmeket forgatott le (Fráter Loránd, Férfihűség, Makacs Kata, Sziámi macska). - Filmjei: Uz Bence (1938), Szegény gazdagok (1938), Semmelweis (1939), A nőnek mindig sikerül (1939, Bingert Jánossal), Jöjjön elsején! (1940, Ráthonyi Ákossal), Dankó Pista (1940, Bingert Jánossal), Egy csók és más semmi (1940), A szerelem nem szégyen (1940, Ráthonyi Ákossal), Havasi napsütés (1941, Ráthonyi Ákossal), András (1941), Haláltánc (1941), Fráter Loránd (1942), Őrségváltás (1942, Tóth Miklóssal), Férfihűség (1942, Daróczy Józseffel), Gyávaság (1942, Matolcsy Andorral), Négylovas hintó (1942), Makacs Kata (1943), Sziámi macska (1943), Majális (1943, Tóth Miklóssal), Boldoggá teszlek (1944, gyártásvezető is). Castiglione 37-38. pp., Gulyás II. 458. p. Barna Anci (Szentjobb, Bihar vm., 1902. jan. 17. - Budapest, 1987. máj. 10.) SZÍNÉSZNŐ. - Nagyváradon Hetényi Elemér színiiskolájában tanult, majd vidéki társulatokban (Nagyvárad, Debrecen, Szeged, stb.) játszott, 1934-től a Komédia Orfeum tagja. 1945-től kabarékban, varietékben lépett fel, 1951-52-ben az Állami Faluszínház, 1957-től 1966-ig a Vidám Színpad tagja volt. - Férje Misoga László színész, komikus. - Filmjei: Tóparti látomás (1940), Vissza az úton (1940), A szerelem nem szégyen (1940), Balkezes angyal (1940-41). Schöpflin III. 266. p., MSzL. 63. p., ÚMÉL. I. 436. p., MSzSzSz. Igazoltatások 377/1945.1945. márc. 24. Barna József (? - ?) színész. Életrajzi adatai ismeretlenek.- Filmje: Szerető fia, Péter (1942). Barna Miklós (? - ?) SZÍNÉSZ. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Filmje: Kölcsönkért férjek (1941). Báró Gyula (? - ?) színész. Életrajzi adatai ismeretlenek.- Filmje: Hazafelé (1940). Baróti József; Brüll József (Felsőbakonypuszta, Fejér vm., 1886. nov. 23. - Budapest, 1940. dec. 9.) színész. Szülei: Brüll Mór, Weisz Irma. - 1908-ban végezte el a Színiakadémiát és Kolozsvárott kezdte pályáját. Harcolt az I. világháborúban, majd három évig orosz hadifogságban volt, ahol magyar színtársulatot szervezett. A húszas években Kaposvárott, Szegeden, Budapesten működött. 1928-tól 1932-ig az Új, 1932-1939 között a Belvárosi Színház színésze és rendezője volt. - Filmje: Az iglói diákok (1934). Schöpflin I. 129-130. pp., MSzL. 64. p., Gulyás II. 508-509. pp., ÚMÉL. I. 447. p. Barsi Dénes; Harcsa Dénes (Jóka, Pozsony vm., 1905. júl. 7. - Dunaújváros, 1968. jan. 4.) forgatókönyvíró. 1926-ban tanítói oklevelet szerzett, majd 1939-ig falusi, tanyai iskolákban tanított. 1935-ben egyik megalapítója és szerkesztője a Kelet Népe c. lapnak. 1946-ban a Magyar Parasztélet c. hetilap szerkesztője. 1946-1957 között napszámosként dolgozott, irodalommal egyáltalán nem foglalkozott. 1960-tól Dunaújvárosban élt. 1962-ben József Attila-díjjal tüntették ki. - Filmje: És a vakok látnak... (1943). - Meg nem valósult filmforgatókönyve: A jó atya tudja jobban (1944). ÚMIL. 1.159. p., ÚMÉL. I. 449. p. Barsi Ödön; Rodriguez Ödön (Budapest, 1904. ápr. 18. Budapest, 1963. febr. 5.) forgatókönyvíró. Szülei: Rodriguez Béla pénzügyminisztériumi titkár, Hlavecz Olga. Bátyja Rodriguez Endre filmrendező. - 1929-ben végzett színészetet a Színiakadémián, majd ugyanitt 1930-ban rendezői oklevelet is szerzett. 1929-30-ban a Nemzeti Színház tagja volt, 1931-32-ben Kolozsvárott és Nagyváradon játszott. 1935. szept. 1-től a Magyar Rádiónál lektor és rendező, 1941. szept. 1-től főrendező. Közben 1942-43-ban Nagyváradon színészként és rendezőként dolgozott. 1945-től 1948-ig ismét a Rádió főrendezője. Fantasztikus regényeket, vadnyugati és bűnügyi történeteket is írt. - Filmje: Isten rabjai (1942, Lajthay Károllyal és Palásthy Gézával). - Meg nem valósult filmforgatókönyve: Pécsi öregdiákok (1944, Legenyei Józseffel). Schöpflin I. 131. p., MSzL. 64. p., ÚMIL. 1.160. p., ÚMÉL. I. 450. p., MSzSzSz. Igazoltatások 3399/1945.1945. nov. 16., MTI Igazoltatások 10/1945.1945. júl. 3. Bársony Aladár (Szigetvár, Somogy vm., 1886. ápr. 24. ?) SZÍNÉSZ. 1907-ben lépett a színészi pályára. - Felesége Sarkadi Rózsi (szül. Budapest, 1885. dec. 18.) színésznő. Filmje: All 1-es (1937). Schöpflin 1.131. p., Gulyás II. 521. p. Bársony Erzsi; Himmler Erzsébet (Budapest, 1914. dec. 10. - ?) színésznő. Szülei: Himmler Tibor, Bársony (Báder) Dóra operaénekesnő. - 1933-ban végezte el a Színiakadémiát és 1938-ig a Magyar és az Andrássy úti Színház tagja volt, de szerepelt a Bethlen-téri Színházban is. 1938-ban férjhez ment Székely János íróhoz és az USA-ba költöztek. Később Mexikóban, majd Berlinben élt. 1960-ban hazatelepült és 1961-től 1984-ig a Corvina Könyvkiadó angol szerkesztője volt. - A Tavaszi zápor és a Havi 200fix c. produkciók női ______________________________________Bársony Erzsi 53