Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)

Lexikon A–Zs

Beszedits István Berkovits Andor (Budapest, 1893. - ?) jelmeztervező. Szü­lei: B. Ignác női szabómester, Scheibel Róza. - Filmjei: Bu­dai cukrászda (1935), Európa nem válaszol (1941). Gulyás III. 60. p. Berky János (? - ?) dalszövegíró. Életrajzi adatai isme­retlenek. - Filmje: Sziámi macska (1943, De Fries Károly­­lyal). Berky József (Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1891. júl. 6. - ?) színész. Szülei: B. Ferenc színházigazgató, Tóth Amá­lia. Nővére B. Lili színművésznő. - 1909-ben kezdte pályá­ját és 1924-ig a kolozsvári színház tagja volt. 1926-ban a Re­naissance Színházban, majd a Terézkörúti Színpadon és a Royal Színházban játszott. Több állandó szerződés nélküli év után 1945-1949 között a Művész, azután még egy ideig az Úttörő Színházban lépett fel. - Szerepelt némafilmen is (iSárga csikó, A vén bakancsos és fia, a huszár), hangosfilmen epizodista, gyakran játszott cigányprímásokat (Maga lesz a férjem, Papucshős, Süt a nap, Hétszilvafa, Balkezes angyal).- Filmjei: A bor (1933), Az új rokon (1934), Az iglói diákok (1934), Segítség, örököltem! (1937), Hotel Kikelet (1937), A falu rossza (1937), Maga lesz a férjem (1937), Az ember néha téved (1937), Papucshős (1938), Borcsa Amerikában (1938), Süt a nap (1938), Fehérvári huszárok (1938), Áll a bál (1939), Dankó Pista (1940), Hétszilvafa (1940), Sárga csikó (1940), Balkezes angyal (1940-41), Szabotázs (1941), Gentryfészek (1941), Orient express (1943), Makrancos hölgy (1943), A Benedek-ház (1943), Fény és árnyék (1943). Schöpflin I. 178. p., Enyedi 46. p., MSzSzSz. Igazoltatások 5043/1945. 1945. márc. 1. Berky Lili (Győr, Győr vm., 1886. márc. 15. - Budapest, 1958. febr. 5.) színésznő. Szülei: B. Ferenc színház­­igazgató, Tóth Amália. Öccse B. Jó­zsef színész. - 1903-ban végezte el a Színiakadémiát. Eleinte vidéken ját­szott, 1906-1911 között Kolozsvá­rott. 1911-től a Király Színház, 1915- től a Népopera tagja, 1915-1919 kö­zött ismét a kolozsvári színházban lépett fel. A húszas években több bu­dapesti színházban (Renaissance, Belvárosi, Magyar, Blaha Lujza, Új) működött. 1932-33-ban a Művész, 1934-ben az Andrássy úti, 1934—35-ben a Vígszínház szerződtette. 1935- 1949 között a Nemzeti Színház tagja volt, majd az Ifjúsági Színház művésznője. 1955-től a József Attila Színházban, 1957-től A Magyar Néphadsereg Színházában még fellépett.- 1917. jan. 31-án férjhez ment Gózon Gyula színművész­hez. - A némafilm-korszak egyik filmsztárja volt, főként Ja­­novics Jenő kolozsvári filmgyárának produkcióiban (Sárga csikó, Tetemrehívás, A dolovai nábob leánya, Mágnás Miska) szerepelt. A 30-as, 40-es években főként anyaszerepeket játszott méltósággal. AII. világháború után is vállalt pár film­szerepet (Hazugság nélkül, Különös házasság, Az élet hídja). Emlékezetes alakítása a világháború utáni első film, A taní­tónő szívtelen, csökönyös öreg méltóságos asszonya. - Film­jei: Pardon, tévedtem (1933, magyar-amerikai-német), Ida regénye (1934), Márciusi mese (1934), Az új rokon (1934), Búzavirág (1934), Meseautó (1934), Ez a villa eladó (1934), Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935), A királyné huszár­ja (1935), Méltóságos kisasszony (1936), Három sárkány (1936), Zivatar Kemenespusztán (1936), Dunaparti rande­vú (1936), Mária nővér (1936), Pergőtűzben (1937), Viki (1937), Pusztai szél (1937), Mai lányok (1937), Egy lány elindul (1937), Süt a nap (1938), Fehérvári huszárok (1938), Mátyás rendet csinál (1939), Párbaj semmiért (1939), Sarajevo (1940), Ró­zsafabot (1940), Pepita kabát (1940), Tóparti látomás (1940), Hétszilvafa (1940), Balkezes angyal (1940-41), Intéző úr (1941), Fekete hajnal (1942), Sárga kaszinó (1943), Kerek Ferkó (1943), Muki (1943). Castiglione 49. p., Ábel I. 108. p., Schöpflin 1.178-179. pp., MSzL. 88-89. pp., Nótakedvelőknek 50. p., KMKA. 1.96. p., ÚMÉL. 1.680. p., MSzSzSz. Igazoltatások 24/1945. 1945. márc. 1. Berky Tibor (? - ?) SZÍNÉSZ. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Filmje: Álomsárkány (1939). Berlányi Jenő (Baglad, Zala vm., 1895. febr. 21. - ?) SZÍ­NÉSZ. Színházi pályáját 1921-ben kezdte. - Filmjei: A cigány (1941), Boldog idők (1943). Schöpflin 1.179. p. Beszedits István (Budapest, 1913. okt. 2. - New York, USA, 1987. aug. 16.) gyártásvezető. Szülei: B. István, Zilahy Ho­na. Nagybátyja Zilahy Lajos író. - 1932-ben a budapesti cisz­tercita Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd 1938- ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett jogot. Zilahy filmvállalata, a Pegazus Filmgyártó és Filmkölcsön­ző Kft. résztulajdonosa volt, illetve 1941 közepétől a cég ál­landó gyártásvezetője. 1945 után a Földművelésügyi Mi­nisztériumban dolgozott. 1948-ban koholt vádak alapján le­tartóztatták, de sikerült megszöknie és Csehszlovákián át Ausztriába menekülnie. 1955-ig Salzburgban élt, azután az USA-ba költözött és New Yorkban az előkelő Racquet & Tennis Club osztályvezetője lett. - Felesége Fernanda Negri (szül. 61

Next