Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)

Lexikon A–Zs

Clayton, Diana gi befektetéssel indult, nagyszabású vállalkozása, amely repre­zentatív, nagy sikereket tudott felmutatni (Kísértetek vona­ta, Rákóczi induló, Bál a Savoyban), de a túlméretezés és túlköltekezés miatt két évi fennállás után a részvénytársa­ság összeomlott. Végleges felszámolására 1937 májusában került sor. - Filmjei: Kísértetek vonata (1933), Iza néni (1933, Fedák Sárival), Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák, Märkische Film Gmbh-val és Filmindustrie AG-val), Min­dent a nőért! (1933-34), Ida regénye (1934, Thália Filmmel), Helyet az öregeknek (1934, magyar-osztrák), Búzavirág (1934), Bál a Savoyban (1934, magyar-német). Castiglione 76-77. pp., Filmkultúra 1933/10.1933. okt. 1. és 1937/7. 1937. júl. 1. Clayton, Diana (? - ?) színésznő, énekesnő. Életrajzi adatai ismeretle­nek. 1941-42-ben a Royal Revü Szín­ház sztárja volt. - Filmen is énekes­nőt játszott. - Filmje: A láp virága (1942). Film, Színház, Irodalom 1941/36. 1941. szept. 5.-11. Csadó Pál (Csacza, Trencsén vm., 1905. jún. 26. - ?) szí­nésznő. 1923-ban kezdte színészi pályáját. - Filmjei: Sza­botázs (1941), Megálmodtalak (1943). Schöpflin 1.279. p., MSzSzSz. Igazoltatások 3163/1945.1945. júl. 4. Csákányi László (Németújvár, volt Vas vm., Ausztria, 1921. jan. 13. - Budapest, 1992. nov. 3.) színész. Szülei: Cs. János, Horváth Emília. - 1942-ben végezte el a Színiakadémiát és a Nemzeti Színház tagja lett. 1945-ben hadifogságba került és csak 1948-ban térhetett haza. A Pesti, az Úttörő és az If­júsági Színházban játszott, 1953-tól 1962-ig a Fővárosi Ope­rettszínház, illetve rövid ideig a Jókai és a Petőfi Színház­ban szerepelt. 1963-tól a Víg-, 1971-től a József Attila Szín­ház, 1974-től haláláig a Vidám Színpad tagja volt. 1959-ben Jászai Mari-díjat, 1979-ben érdemes, 1984-ben kiváló mű­vészi kitüntetést kapott. - Leányai: Zsuzsanna (szül. 1950.), Eszter (szül. 1953.) színésznő. - Az ötvenes évektől szá­mos filmben szerepelt (Semmelweis, Fotó Háber, Hahó, Öcsi!, A szeleburdi család, Sose halunk meg, stb.). - Filmjei: Majá­lis (1943), Viharbrigád (1943). - Róla megjelent: Kárpáti György: Csákányi László. Ország-Világ, Budapest, 1988. Ábel 1.208. p., MSzL. 131. p., Színészlexikon (1991) 45. p., ÚMÉL. 1.1064-1065. pp., Ki Kicsoda (1992) 177. p., (2000) I. XV p. Csáktomyay Harry (? - ?) színész. Életrajzi adatai isme­retlenek. - Filmje: Tomi, a megfagyott gyermek (1936). Csanády György (Székelyudvarhely, Udvarhely vm., 1895. febr. 23. - Budapest, 1952. máj. 3.) forgatókönyvíró. Szü­lei: göcsi Csanády Zalán, Nagy Ilona. - A keresekedelmi aka­démia elvégzése után harcolt az I. világháborúban, majd új­ságíró lett.l921-ben ő írta a Székely Himnusz szövegét. 1926- ban az Új Élet, 1927-ben a Híd lapok szerkesztője, 1928-tól a Magyar Rádiónál dolgozott, több hangjátékot írt. - Film­je: Csíki Borka tánca (1944, befejezetlen, Matolcsy Andor­ral). Gulyás IV 599-600. pp., ÚMIL. I. 373. p., MSzSzSz. Igazoltatások 4673/1945.1945. nov. 16., MTI Igazoltatások 142/1945.1945. aug. 17. Csanády Lenke (? - ?) színésznő. Életrajzi adatai ismeret­lenek. Magán színiiskolát végzett 1943-ban. - Filmjei: Ze­nélő malom (1943), Menekülő ember (1943), Tengerparti randevú (1943, magyar-bolgár), Ördöglovas (1943), Magyar sasok (1943). Magyar Film 1943/46. 1943. nov. 17. Csanak Béla (Debrecen, Hajdú vm., 1900. máj. 20. - Budapest, 1969. aug. 17.) zeneszerző. Festőművésznek ké­szült, de Kacsóh Pongrác biztatásá­ra a zenei pályára tért át és részben nála, részben Karvaly Viktor irányí­tásával zeneszerzést tanult. 1927-től 1930-ig, majd 1931-32-ben és 1936- 1940 között a debreceni Csokonai Szín­ház karmestere volt. 1941-től külön­böző budapesti színházaknál dolgo­zott, 1949-től a Vígszínház, 1954—1962 között a Vidám Szín­pad társulatánál volt zenei vezető. Főként operetteket, dal­játékokat írt (A legszebb éjszaka, Nászéjszaka). - 1954-ben az Én és a nagyapám c. film zenéjét szerezte. - Filmje: Roz­maring (1938). Schöpflin 1.281. p., MSzL. 131. p., Magyar Muzsika 359. p., ÚMÉL. 1.1081. p., MFSzSz. Igazoltatások 249/1945.1945. júl. 20. Csapó Géza, ecsedi (? - ?) felvételvezető, segédrende­ző. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Számos filmnél műkö­dött közre mint felvételvezető vagy segédrendező, az 1942- es Bajtársak c. háborús témájú filmdrámának a gyártásve­zetője volt. - Filmjei: Hazafelé (1940, naplóvezető), Beata és az ördög (1940, naplóvezető), Sárga rózsa (1940, napló­vezető és segédrendező), Eladó birtok (1940, ügyelő), Ma, tegnap, holnap (1941, segédrendező), Egy tál lencse (1941, naplóvezető), András (1941, ügyelő-naplóvezető), Kölcsön­kért férjek (1941, naplóvezető és segédrendező), A szűz és a gödölye (1941), Tavaszi szonáta (1942), Bajtársak (1942, gyártásvezető), Isten rabjai (1942), Fekete hajnal (1942), A tökéletes család (1942-43), Lejtőn (1943), Magyar Kíván­sághangverseny (1943), Valamit visz a víz (1943), A tenger boszorkánya (1943, magyar-bolgár, befejezetlen). Császár Terka (Budapest, 1903. okt. 17. - ?) színésznő. 1918-ban kezdte a színészi pályát 1924-ig a kolozsvári Nem­zeti Színház tagja, majd sokáig a vidék primadonnája volt. Később meghízott (saját bevallása szerint 90 kg-ot ért el) és már kevesebbet lépett fel, pl. 1942 januárjában az Új Ma­gyar Színházban. - Férje Kelemen Lajos színész. - Filmjei: András (1941), Kölcsönkért férjek (1941), Dr. Kovács Ist­ván (1941), Keresztúton (1942), Szeptember végén (1942), A 76

Next