Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944 - Kézikönyvek (Máriabesnyő - Gödöllő, 2006)
Lexikon A–Zs
Endre Béla Ernő”-ről „Ernőd Tamás”-ra. 1917 októberétől a Belvárosi Színház dramaturg-titkára, 1921-1924 között az Andrássy úti Színház, 1924-25-ben a Blaha Lujza Színház, 1925-től 1927-ig újra az Andrássy úti Színház művészeti igazgatója volt. 1928-ban rövid ideig az Új Színházban is dolgozott. Török Rezsővel írt műveiből készültek a Fizessen, nagysád!, A harapós férj, Borosa Amerikában, Két lány az utcán c. filmek. - Filmjei: Csókolj meg, édes! (1932, Gaál Bélával, Harsányi Zsolttal és Vadnay Lászlóval, színész is), Az aranyember (1936, dalszövegíró). - Meg nem valósult filmforgatókönyve: Angyalka (193?, Török Rezsővel). Castiglione 128. p., Schöpflin I. 424. p„ MSzL. 185. p., Gulyás VII. 321-324. pp„ ÚMIL. I. 542. p., ÚMÉL. II. 341. p. Endre Béla (Budapest, 1909. szept. 12. - Budapest, 1980. febr. 21.) zeneszerző. Szülei: E. László, Rátz Margit. -1934- ben végzett a Zeneakadémián Kodály Zoltán növendékeként. 1933-tól a Budai Dalárda, 1934-től a Fővárosi Gázművek, 1937-től a Vasas Szakszervezet Énekkarát vezette. A harmincas évek végén a Városi Színház, 1941-1944 között a kolozsvári Nemzeti Színház karmestere. Mivel a háborús bűnös vitéz Endre László rokona volt, családi nevét 1945- ben „András”-ra változtatta. 1946-tól 1949-ig a budapesti Vígopera igazgatója, 1950-1962 között a Vasas Központi Művészegyüttes művészeti, 1963-tól az Irodalmi Színpad zenei vezetője volt. - Filmjei: Süt a nap (1938, Kodály Zoltánnal), Földindulás (1939, zenei vezető). MSzL. 26. p., Magyar Muzsika 371. p., Zenei Lexikon 1.68.. p., Gulyás VII. 336. p., ÚMÉL. 1.130. p., MSzSzSz. Igazoltatások 609/1945. 1945. ápr. 6. Endre Emil (? - ?) zenei vezető, zeneszerző. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Filmje: Késő (1943). Endre Gabi (? - ?) színésznő. Életrajzi adatai ismeretlenek. - Filmje: Papucshős (1938). Endrédy Gréte (? - ?) SZÍNÉSZNŐ. Életrajzi adatai ismeretlenek. 1941-ben a Kamara Varietében és az Andrássy Színházban játszott. - Filmje: Tavaszi szonáta (1942). Film, Színház, Irodalom 1941/8.1941. febr. 21-27. és 1941/18.1941. máj. 2-8. Endrei Ferenc (Losonc, Nógrád vm., 1906. ápr. 22. - ?) filmújságíró. Szülei: Endrei (1898-ig Engländer) Gerzson gimnáziumi tanár, Klein Anna. - Nyolc féléven át közgazdaságtudományi egyetemre járt, majd újságíró lett: a Reggeli Újság, a Sporthírlap, illetve a Mozivilág munkatársa volt, 1936 novemberétől 1938 decemberéig ez utóbbinak szerkesztője és felelős kiadója is. Gulyás VII. 356. p. Endrődi Béla; Kupricz Béla (Balatonfüred, Zala vm., 1886. júl. 25. - Budapest, 1956. máj. 11.) dalszövegíró, költő. Szülei: Endrődi (Kupricz) Sándor költő, Écsy Antónia. - A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet 1909- ben, majd levéltári tisztviselő. 1924-től a Nemzeti Újság munkatársa, utóbb szerkesztője. Számos regénye és verseskötete jelent meg. - Filmjei: Isten rabjai (1942). Schöpflin I. 425-426. pp., Gulyás VII. 365-367. pp., ÚMIL. I. 544. p., ÚMÉL. II. 350. p. Engel György (?, 1909. - Bergen-Belsen, Németország, 1944/45.) producer, gyártásvezető, forgatókönyvíró. Húga E. Lívia forgatókönyvíró. - Gimnáziumi érettségi után Joe Pasternak magyarországi produkcióinál dolgozott. 1937 júniusában Ráthonyi Ákossal megalapította és vezette a Focus Film Kft.-t. Német koncentrációs táborban halt meg. - Mint producer két magyar filmet gyártott, majd 1944-ban részt vett a Madách-film megírásában. - Filmjei: Tisztelet a kivételnek (1936, Ráthonyi Ákossal, gyártásvezető is), Fizessen, nagysád! (1937, Ráthonyi Ákossal), Madách - Egy ember tragédiája (1944, forgatókönyvíró Engel Líviával, Peéry Pirivel és Radványi Gézával). Castiglione 130. p., Filmművészeti Évkönyv (1947) 233. p. Engel M. Lívia (Budapest, 1914. febr. 27. - ?) forgatókönyvíró. Bátyja E. György filmproducer. - Filmje: Madách- Egy ember tragédiája (1944, Engel Györggyel, Peéry Pirivel és Radványi Gézával). MFSzSz. Igazoltatások 138/1945. 1945. júl. 4. Eöry Erzsi (Zombor, Bács-Bodrog vm., 1904. - Los Angeles, California, USA, 1997. jan. 20.) színésznő. 1925-ben végezte el az Országos Színészegyesület iskoláját. Vidéki pályakezdés után 1929-től az Andrássy úti Színház tagja volt. 1933-ban Szegeden játszott. 1935-ben az USA-ba ment, ahol a Paramount filmgyár szerződtette, „Elisa Garde” néven játszott TV-produkciókban és magyar előadásokon. 1949 novemberében Alpár Gittával, Perczel Zitával, Verebes Ernővel, Nagyajtay Györggyel és Kertész Gáborral együtt kísérletet tettek egy Los Angeles-i magyar színház létesítésére.- Filmje: Piri mindent tud (1932). Schöpflin I. 429. p„ Enyedi 95-96. pp., MEIL. 232. p. Eöry Kátó;felsőeöri Simkó Erzsébet Katalin (Budapest, 1905. szept. 6. - ?) színésznő. 1929-ben végezte el a Színiakadémiát és a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1948-ig maradt a tagja. 1948-49-ben a Belvárosi, 1953-tól A Magyar Néphadsereg Színháza, 1956-tól 1961-ig a József Attila Színház művésze volt. - 1936-ban a Zivatar Kemenespusztán c. 96