Nagy Ervin: A liberalizmus illúziói. Vitairat a modern liberalizmus ellenében - Filozófia (Máriabesnyő, 2014)
3. A SZABAD PIAC HAZUG HASZNÁRÓL - 3.1. A klasszikus nézetek és az egoista ember
a gazdagságra, egy lóra, a borra, egy pár cipőre is alkalmazzák ezt a jelzőt: ekkora semmiség szemükben a jó, ennyire porba süllyedt.” Majd később: „Csak az jó, ami tisztességes. Ami tisztességes az feltétlenül jó.” 62 Nincs új a nap alatt! – mondhatjuk e sorokat olvasva. Az utilitaristák legélesebb kritikája az, hogy ők az embert csupán anyagi vágyai mentén szemlélik; hogy nem vesznek tudomást az erkölcs szellemi minőségéről és hogy tagadják a közösségből eredő értékeket. Elfeledkeznek arról, hogy valójában előbb a közösség születik meg, majd „alakítja ki” és hagyományozza a következő generációra az egyénen túlmutató normáit. A Seneca által említett „tisztesség” is csak a barátokkal kapcsolatban fogalmazódik meg, ami pedig megint csak közösséget feltételez. Hiszen barátság nincs közösség nélkül. Visszatérve a liberalizmus politikafilozófiai elvéhez, mindezek alapján kijelenthető, hogy Mandeville, Helvetius, Bentham és Mill nézetei a 19. században gyarapodó európai nagypolgárság kedvében járnak. A liberalizmus eszménye ezért az akkor élő városlakó polgárok „izmusává” válik, felcicomázva a monarchia ellenségképével és a haladásba vetett hittel. A szabad piacról közgazdasági célzattal először Adam Smith ír. Ellentmondásos szerzőről van szó, aki erkölcsi írásaiban mintha homlokegyenest mást vallana, mint közgazdasági-filozófiai munkáiban. Az előbbiben a közösségi szolidaritást (sym pathy) tartja a fejlődés mozgatórugójának; szemben az utóbbival, amelyben az egyén haszonra törő önérdeke tölti be ugyanezt a szerepet. Az ellentmondás lehetséges okát talán a művek eltérő születési idejében kereshetjük.63De a mondanivalónk szempontjából mellékes, hisz minket a szabad piac matematikája érdekel. Smith szerint az állami hatalom által szabadjára hagyott, versenyalapú gazdasági rendszert az önérdek mozgatja. A szabad piac szereplője az egoista ember, motorja pedig az utilitarizmus. (Amely etikai elméletként ugyan csak később születik meg, de a „haszonra törő lény” antropológiai szempontból már 77 Nagy�Ervi_Illuzio_2014-06-05_noPRESS��2014.06.16.��18:00��Page�77