Ötvös István: Koncepcióváltások. A Rajk-per katonai vonala - Studia Militaria Hungarica 7. (Máriabesnyő - Gödöllő, 2012)

Jegyzetek

118 Lazar Brankov tanúvallomási jegyzőkönyve, 1955. január 29. Iratok 1.257-264. Ezzel a kihallgatási jegyzőkönyvvel hasonló tartalmú vallomásra épült a már több­ször idézett 1954. október 19-i Jelentés Rajk László és társai ügyében. 119 ÁBTL 3.1.9 V-150019/5, 140v. Farkas Mihály nyomozati vallomása, 1956. október 13. Ne feledkezzünk el arról, hogy az ekkor érvényes hivatalos értéke­lés szerint a Rajk-per (is) Abakumov és Berija provokációja volt, tehát Farkas Mi­hály egyszerűen alátámasztotta a párt álláspontját. 120 ÁBTL 3.1.9 V-142673/2, 101-120. Jelentés Rajk László és társai ügyében, 1955. március 30. 121 Uo. 25-44. Jelentés Rajk László és társai ügyében, 1954. október 19. Itt ezt a kérdést még úgy tárgyalják, mintha evidencia lett volna, hogy Rankovics és Ti­to valóban „számított” Rajk Lászlóra, és ezért születnek az 1949. júliusi vallomá­sok. 122 Farkas Vladimír államvédelmi alezredes feljegyzése Dékán István államvé­delmi vezérőrnagy, miniszterhelyettes részére. 1954. június 24. Iratok 2. 454. 123 A spanyolos interbrigadisták az egész keleti blokkban célszemélyekké vál­tak ekkor. Vö.: Arthur London: Beismerő vallomás. A prágai „nagy per”. Buda­pest, Magvető Könyvkiadó, 1991. 83. és másutt. 124 Zinner Tibor: Adalékok a magyarországi koncepciós perekhez. Videoton Jó­zsef Attila Művelődési Ház, Székesfehérvár, 1988 17. 125 M. Kiss Sándor interjúja Szász Bélával. Győrffy 1990.139. 126 Rákosi Mátyás: A Rajk-bandáról, Válogatott beszédek és cikkek, Szikra, Bp., 1950. 476. 127 „Amikor Rajkot tavaly augusztus első napjaiban eltávolítottuk a belügymi­nisztériumból, ez nem valami véletlenség volt.” - fogalmaz egyértelműen a párt­főtitkár. Uo. 477. 128 BM Vizsgálati Főosztály jelentése Rajk László és társai ügyében, 1954. ok­tóber 19. Iratok 1. 218. 129 Rákosi Mátyás: A Rajk-bandáról, In: Válogatott beszédek és cikkek, Szik­ra, Bp., 1950. 477. 130 ÁBTL 3.1.9 V-150019,183-206. Farkas Mihály ítélete, 1957. március 23. 131 ÁBTL 3.1.9 V-150019/4, 57-63. Jávor Iván tanúvallomási jegyzőkönyve, 1957. január 25. 132 HL HM 1948-eln 9550. Pálffy Györgyöt 1947-ben léptették elő altábor­­naggyá, és nevezték ki a Honvédség Felügyelőjének. Mindez pusztán formailag változtatott a Katonapolitikai Csoportfőnökség irányításán, hiszen a Honvédség Felügyelője alá rendelte ezt a csoportfőnökséget. Ilyen értelemben tehát Révész Géza közvetlen felettese Pálffy maradt. Vö.: HL HM 1948-eln. 14.455. Ez a szer­vezési utasítás határozta meg az új szervezési formát is, hét osztályt hozva létre a csoportfőnökségen belül, felülírva a korábbi, 1947-es szervezést, amelyet a HM 1947-eln. 7554. számú irat határozott meg. 133 ÁBTL 2.1.1/14-a, 104-115. Láncz István sajátkezű vallomása. 1954. május 6. Csupán érdekességként, Schifferné Szakasits Klára egyik memoárja szerint a 188

Next