Somogyi Ambrus: História Magyar- és Erdélyország dolgairól 1. 1517-1540 (Máriabesnyő - Gödöllő, 2007)
A fordító jegyzetei
- mameluk: keleti fejedelmek rabszolga-testőrsége. A XVII-XVIII. században fokozatosan növelték befolyásukat, végül I. Napóleon egyiptomi hadjárata végzetes volt számukra. IV fejezet 1521- 1521: Szulejmán ebben az évben elfoglalja Nándorfehérvárt, Szabácsot és Zimonyt, ezzel felszámolja a déli magyar védvonalat.- Szulejmán elődeinek próbálkozásai Belgrád (Nándorfehérvár) bevételére: Murád (1421-1451) 1440-es több hónapig tartó sikertelen ostroma, valamint Mohammed (1451-1481) 1456. júliusi támadása, mely csúfos vereséggel végződött Hunyadi János és Kapisztrán János keresztes hadaival szemben.- a korábbi (1507-es) egyezség, melyet Ulászló cseh-magyar király, Zsigmond lengyel király és Miksa német-római herceg kötöttek (lásd az I. fejezet magyarázatánál).- a rendek előbb 1521. december 11-én Máriát (Ferdinánd és V Károly testvére) Magyarország királynéjává koronázták, a házasságot pedig 1522. január 13-án tartották.- az 1597. december végi megállapodásról van szó II. Rudolf császár és Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem között, Erdély átadásáról. V fejezet 1526- VII. Kelemen pápa (1523-1534) 1526-ban szövetségre lépett Franciaországgal, Velencével, Firenzével és Milánóval V Károly ellen. Franciák, spanyolok, németek egyaránt harcolnak Itália birtokáért, és osztoznak rajta. Végül 1527. május 6-án V Károly önállósult zsoldoskatonái kifosztják Rómát is.- Tömöri Pál: katonai pályára készült, ahol gyorsan haladt előre. Miután két jegyese egymásután elhalt, ferences szerzetes lett. Rövid idő után a király határozott parancsára otthagyja a szerzetet, és egri püspökké, majd kalocsai érsekké (1523) nevezik ki. Részt vett a mohácsi csatában, ahol augusztus 29-én ő maga is elesett. Levágott fejét Szulejmán győzelmi jel gyanánt hordoztatta körül a táborban.- Werbőczi István (1460 k. - 1541). Politikai pályáján nádori, kancellári, főbírói tisztségeket töltött be. A mohácsi vész alatt visszavonulva élt. 1514- ben kidolgozta a parasztfelkelést megtorló törvényjavaslatot. Hármaskönyve (Tripartitum) 1517-ben jelent meg, a feudális jogrendszert a köznemesi érdekek szerint kodifikálva.- Somogyi tévedett, nem Somlyói, hanem ecsedi Báthori Istvánról van szó. 147