Szendrei László: A „turáni átok”. Egy politikai mítosz születése és diadalútja (Máriabesnyő, 2021)
Jegyzetek
Zsigmond kiváló jellemzést adott róla a Nyugat 1909/20-as számában: „Éles eszű, hideg, acélos rugalmasságú, következetes, túl józan fejű írónak ismerik őt, akire hűvös tisztelettel és elhúzódó gyanakodással lehet csak nézni, mint egy előkelő idegenre, az irodalom berkeiben. És pedig Kozma Andor a bájos, gyorstüzelő fantáziájú, sziporkázó ötletű s egészében véve a naiv, melegkedélyű emberek legkedvesebb fajtájából való. Zömök gyúrású magyar feje állandóan a vérbeli jó egészség szíves mosolyával ékes; szeme olyan vidám bogárként röpked szerteszét, amely csak szórakozik és keres, de nem is tudja, hogy fullánkja is van. Egész külső valósága olyan emberre vall, aki hírét sem ismeri belülről a szláv önkínzásnak és lelkigyötrődésnek. Igazi, csontvelőig való magyar ember, aki nem morfondál, ha sújt, nem filozófiát főz, de rögtön ítéleteket vág ki. Nem hideg, szívós tőrvívó, hanem magyar levente, aki minden percben kész a hajvágásra.” (402.) 328 B. A. [Bán Aladár] könyvismertetése az Irodalom rovatban, In: Turán, 1922/2. 117., 120. – Továbbiakban: Bán A. 329 „Most, hogy a Turán elhagyta a Gellért-téri házat s könyvalakban, mint az Akadémia egyik legújabb kiadványa, kilépett a nyilvánosság elé – a rendkívüli költői élvezet mellett, mit bizonyára minden, csak valamennyire is fogékony olvasójának szerezni fog, kétségkívül éppen olyan politikai tett érzetét fogja felkelteni, mint 1825-ben a Zalán futása. A turáni erények soha jobban nem tündököltek, mint a lezajlott nagy háború rettenetes vérzivatarai közben – s a turáni átok soha borzasztóbban nem nehezedett reánk – lelkünkre és nemzetünkre – mint most, az iszonyatos béke különben is szomorú napjaiban.” Szász Károly: Turán. – Kozma Andor könyve. 02 In: Budapesti Hirlap, 1922. május 28., 5. 330 Bán A., 120. 331 Kozma A., 246–247. 332 „A turáni átok, a turán örök isteni vérébe keveredett ördögvér a kerékkötője minden nagyságnak és ennek a turáni átoknak az eposza született meg a Turánban, amelyben a költő fantáziája egy harcos nomád nép érdekes, színes mitológiáját 263